Niculae Havrileţ, az energiaügyi miniszter tanácsosa egy energetikai témájú rendezvényen konjunkturálisnak nevezte a földgáz jelentős drágulását. Szerinte az Északi Áramlat-2 gázvezeték körüli gondok és az igen alacsony tavalyi szintjük vezetett az árak emelkedéséhez. Emlékeztetett arra, hogy a földgáz még az energiaárak liberalizálása előtt sem volt annyira olcsó, mint a múlt évben, a világjárvány idején.

Niculae Havrileţ elmondta, hogy a nemzetközi tőzsdék árfolyamainak elemzése nyomán jutott arra a következtetésre, hogy a földgáz ára a jövő télen a jelenlegi szint felére csökken. Kitért arra is, hogy a kormány nem kíván felső határt szabni a termelői áraknak, ehelyett a valóban rászoruló fogyasztókon készül célzott intézkedésekkel segíteni. „Ha korlátozod a termelők árait, elveszed a kedvüket a befektetésektől” – magyarázta.

Havrileţ közölte, hogy az energiaárak növekedésének kompenzálására egymilliárd lejre van szükség, és ez a pénz rendelkezésre fog állni. A kormány ezt a költséget éppen az energiaszámlák után fizetett hozzáadottérték-adóból (TVA-ból) készül fedezni.

A földgáz árának várható alakulásáról Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke is optimistán nyilatkozott. Szerinte az okozta a drágulást, hogy Oroszország különböző okokból csökkentette az Európába szállított gáz mennyiségét. Ám ha Moszkva megnöveli ezt a mennyiséget, a földgáz ára is csökkenni fog, ha nem is a tavalyi, de a világjárvány előtti szintre – mondta a Versenytanács elnöke ugyanazon a rendzevényen.

Chiriţoiu ugyanakkor imertette, az Európai Unió a szennyező energiaforrások jelentős megadóztatásával próbálja arra késztetni a tagállamokat, hogy térjenek át a megújuló energiaforrásokra. Ezért amíg Romániának és más tagállamoknak szükségük van a drága szénalapú áramtermelésre, addig magas marad az elektromos energia ára. „Románia előreláthatóan még további 4–5 évig nem tudja helyettesíteni a szenet. Ez azt jelenti, hogy legkevesebb 4–5 évig drága marad az áram” – magyarázta a szakember.