Magyarországon vadászati világkiállítást csak nagyszabású eseményként lehet rendezni, mert így méltó a magyarság keleti örökségéből eredő, Közép-Európában kiteljesedett vadászati kultúrájához – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás megnyitóján szombaton Budapesten a Hungexpón.
A politikus beszédében kiemelte a teljességre törekvő programkínálatot, hiszen helyet kapott benne a tudománytól kezdve a gasztronómián és megannyi sporttevékenységen át a művészetekig minden, ami a vadászathoz kapcsolódik. Ismertetése szerint Magyarországon 70 ezren vadásznak, 700 ezren horgásznak, és még sok ezer sportlövő, íjász, vadászkutyás és lovas tevékenykedik országszerte. Családtagjaikkal együtt tehát a nemzet negyede tartozik ebbe a közösségbe – tette hozzá.
Semjén Zsolt szerint a világkiállítás méltó lebonyolításához hozzátartozik, hogy a magyar vadászati törvény talán a legjobb a világon. A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor sajnálattal jegyezte meg, hogy a média nagy része demagóg módon vadászatellenes, a környezetvédők mellett pedig megjelentek az emberellenességbe hajló ökoterroristák, és természetellenes dolgokat népszerűsítenek olyanok, akik folyton a természetre hivatkoznak. A természeti rend a teremtés rendjéből következik, ez alapján kell minden teremtménynek megadni az őt megillető méltóságot. Éppen ezért – mint mondta – a világkiállításnak is küldetése bemutatni, hogy a vadászati kultúra az emberi természetből fakadó, különleges jelenség.
Semjén Zsolt közlése szerint – a fenntarthatóság elvével összhangban – a kiállítás minden eleme megmarad, a rendezvény végeztével méltó helyre kerül, helyszíne pedig a fővárost gazdagítja. Az újjáépített Hungexpo nemzedékeken át évente események százait fogadhatja be.
A miniszterelnök-helyettes arról is beszámolt, hogy Magyarországon a vadászat védelmét piramisformában alakították ki. A következő hetekben tartó világkiállítás a piramis csúcsa, a következő szinten az ország három részében kialakított nagy múzeumi kiállítások állnak. Közölte: Keszthelyen a látogatók Windich-Grätz herceg és Hidvégi Béla vadász gyűjteményét tekinthetik meg. Vásárosnaményban magángyűjteményekkel, az ország középső részén, Hatvanban az Országos Vadászati Múzeumban a Kárpát-medence vadászati értékeivel találkozhatnak az érdeklődők. A piramis következő szintjén pedig az országban működő 1500 vadásztársaság által szervezett helyi rendezvények állnak. Ezek azt szolgálják, hogy közel vigyék az emberekhez a vadászat értékeit.
A miniszterelnök-helyettes a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) 67. közgyűlésének megnyitóján a Hungexpón a vadászat legitimitását többi között azzal indokolta, hogy az ember antropológiájának meghatározó része az ősidőktől származó vadászszenvedélye, mint mondta, ennek mai megvalósulása a vadászati kultúra. Semjén Zsolt szerint mindezek miatt nem nekünk kell magyarázkodnunk a tekintetben, hogy miért vadászunk, az szorul magyarázatra, hogy miért tagadja meg valaki az őseinek az örökségét, és miért tekint előítéletesen a vadászokra és a vadászatra. Kiemelte, sem agrárium, sem erdőgazdálkodás, sem valódi természetvédelem nem létezik fenntartható vadászat nélkül, amelyre egyúttal a mennyiségi és minőségi vadgazdálkodáshoz is szükség van. Semjén Zsolt véleménye szerint ha ezeket az érveket a társadalomnak elmondják, akkor lesznek ugyan viták, de most van az a pillanat, amikor defenzívából offenzívába kell átmenni, mert ha ezt most nem teszik meg, a gyermekeik és az unokáik már nem fognak vadászni. Ez az emberiség egyik nagy értékének és nagy hagyományának a pusztulását jelentené.
A kiállítás avatószalagát George Aman, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács elnöke, Habsburg-Lotharingiai Károly főherceg, a világkiállítás fővédnöke, Kovács Zoltán, a vadászati világkiállítás megvalósításáért felelős kormánybiztos és Semjén Zsolt vágta el.
A kiállításon a sepsiszentgyörgyi Vadon Egyesület irányításával Kárpát-medencei kincsestár pavilont is felállítottak és berendeztek.
