Egy év alatt 2,6 százalékkal csökkent az ország szarvasmarha-állománya. Számokban kifejezve ez 50 025 fős apadást jelent – egy évvel ezelőtt 1,91 millió egyed szarvasmarhát jegyeztek, most 1,86 millió szarvasmarhát tartanak nyilván. Ebből az anyaállatok száma 1,23 millió fő, a csökkenés 0,7 százalék.

A statisztikai hivatal adatai szerint a legnagyobb visszaesés Dél-Havasalföldön, Olténia délnyugati és nyugati részein tapasztalható. Nem módosult a létszám az ország északkeleti régiójában, illetve a Bukarest–Ilfov körzetben. Jó hír, hogy Románia középrégiójában – Kovászna megye is ide tartozik – növekedett a szarvasmarhalétszám 1,1 százalékkal, s az északnyugati régióban is van előrehaladás, egy év szemszögéből a növekedés 0,3 százalék.  

Nem kedvező a támogatási rendszer a kisgazdaságoknak

Kovászna megyében is vannak változások a szarvasmarha-állomány tekintetében. Részben a kisgazdák hagynak fel az állattartással, másrészt az állományok nagyobb farmokon összpontosulnak – mondta el érdeklődésünkre Kozma Béla, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, aki maga is szarvasmarha-tenyésztő.

Uniós szinten a támogatásokat a kis- és közepes gazdaságok felé irányítják, de ez nem eléggé hatásos. Például nem lehet tudni, mit jelent a kisgazdaság, mettől meddig tehető az állatállománya. Három marha után is beilleszthető, de tudjuk, ez nem hatékony gazdaság. Meg kellene határozni bizonyos fogalmakat, és ezek szerint igazítani például az élelmiszer-biztonsági szempontokat, az uniós agrárpolitikai döntéseket. Például a kezdő gazdák megtelepedésére szánt támogatás is elenyésző értékű, abból nem lehet gazdaságot alapítani, hasznot hozó gazdálkodást kezdeni, hosszú távon gondolkodni – érvelt Kozma Béla.

Alternatíva a húsmarhatenyésztés

A székelyföldi megyékben a Pro Economica Alapítvány által meghirdetett, kis értékű támogatásoknak köszönhetően több gazda vásárolt fajtatiszta szarvasmarhát, többnyire húshasznú fajtákat.

Jövője van a húsmarhának, alakul a piac, ha nem is az országban, de külföldön, a keleti országokban mindenképp – mondta el érdeklődésünkre Andrási Géza zágoni farmer. Ő pályázott a Pro Economica Alapítványnál, az elnyert támogatással tíz vemhes üszőt tudott megvásárolni, Angus fajtájút. A tíz anyaállat után most kilenc borjúja van. Később egy engedélyezett bikát is beszerzett. Nem igényes, kevés munkaerőt követel a húsmarhák tartása. Villanypásztor mellett tarthatók a legelőn, gyakorlatilag egész évben. A vizet folyamatosan kell biztosítani számukra, a legelő függvényében kiegészítő takarmányozásra van szükség. Nem feltétlenül abrakra, lehet zabkaszálás, lucernasiló, pityóka is. A vágás előtti periódusban kell energia- és fehérjedús takarmányokkal etetni az állományt – számolt be Andrási Géza.

Azt is elmondta, hogy ma már nagyon komolyan veszik a szarvasmarhák azonosítását. DNS-mintát vesznek az engedélyezett bikák fül-, farokszőréből. A leszármazottakat ugyanígy azonosítják génjeik alapján. A génellenőrzés mellett a bikától származó egyedeket tovább ellenőrzik. Egy év alatt mérik például a súlygyarapodásukat, a marmagasságot, illetve -mélységet. De jó fajtatulajdonság az is, ha a borjú minél kisebb súllyal születik, ez az ellési követelményeket egyszerűsíti. Ha minden rendben van – ismert a leszármazás, eredet és tulajdonságok –, ez lehetővé teszi a törzskönyvezést, így a szaporulat továbbtenyésztésre alkalmas állatként értékesíthető. Ez jelentősen nagyobb árat jelent ahhoz képest, amikor a szarvasmarhát vágóállatként adjuk el és szalámi lesz belőle – magyarázta a gazda.

A húshasznú marhák – ha eleget tesznek a követelményeknek, és ugyanígy a tejhasznúak is – támogatásra jogosultak. Érvényben van az úgynevezett „referenciadátum” szerinti támogatás. Ez azt jelenti, hogy erre a támogatásra jogosultak a 2013 elején nyilvántartásban lévő állatok, melyeket a legtöbb esetben már régen eladtak a gazdáik, de továbbra is kapták a jelentős értékű szubvenciót. Most azonban változott a helyzet, az illetékesek döntése értelmében a referenciadátum szerinti szubvenció értékét egy euróra csökkentették jogosult szarvasmarhaként. Ezzel szemben Covid-támogatás néven a tavalyi évre 140 lejes szubvenciót ítéltek meg minden jogosult szarvasmarha után. „Ez a helyes, így kell lennie. Nem volt tisztességes, hogy olyan gazdák kaptak szarvasmarha-támogatást, akik már rég nem tartottak állatot. Annak kell kapnia szubvenciót, aki tényleg dolgozik, ténylegesen szarvasmarhát tart, megtermeli a takarmányt, szembenéz a csordákat támadó medvékkel is” – húzta alá Andrási Géza.