A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kapta a legtöbb szavazatot a németországi szövetségi választáson a tegnap reggel közölt hivatalos előzetes végeredmény szerint. Olaf Scholz szociáldemokrata kancellárjelölt jelezte: a zöldekkel és a liberálisokkal próbálnak majd kormányt alakítani. Közben azonban bejelentkeztek a kereszténydemokraták is: Armin Laschet ugyan elismerte, hogy mivel második helyen végeztek, nem követelhetik maguknak a kormányalakítás jogát, de készek tárgyalni arról, hogy egy majdani koalíció vezető erejét képezzék.
Szoros eredmény
Az előzetes végeredmény szerint az SPD a szavazatok 25,7 százalékát gyűjtötte össze, 5,2 százalékponttal erősödve a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson elért, történelmi mélypontot jelentő 20,5 százalékhoz képest. A szociáldemokratáknak így 206 képviselőjük lesz a minden korábbinál nagyobb, 735 fős Bundestagban. A második a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége, amely története leggyengébb teljesítményével 24,1 százalékot szerzett. A 16-ból 15 tartományban működő CDU a szavazatok 18,9 százalékát gyűjtötte be, 7,9 százalékponttal gyengülve a négy évvel korábbi 26,8 százalékhoz képest. Ezzel 151 képviselőt küldhet a parlamentbe. A csak Bajorországban működő CSU 5,2 százalékot szerzett, ez egy százalékpontos visszaesés, és 45 mandátumot jelent. A pártszövetség 24,1 százalékos együttes teljesítménye 8,8 százalékpontos visszaesés a 2017-es 32,9 százalékhoz képest.
A Zöldek 14,8 százalékkal a harmadik számú német politikai erő. A baloldali irányultságú ökopárt 5,8 százalékponttal jobb eredményt ért el a négy évvel korábbi 8,9 százaléknál, frakciója 118 fős lesz. Az FDP is erősödött, a szavazatok 11,5 százalékát szerezte meg, 0,7 százalékponttal lépve előre a 2017-es 10,7 százalékról. A CDU/CSU-hoz közel álló párt frakciója 92 képviselőből áll majd. A jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) elveszítette támogatói számottevő részét, a négy évvel korábbi 12,6 százaléknál 2,3 százalékponttal gyengébb eredményt, 10,3 százalékot ért el. Így 83 képviselője lesz, és akárhogy is alakul a kormányalakítás, ezúttal nem lesz a Bundestag legnagyobb ellenzéki frakciója. A balközép SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) még inkább gyengült, a 2017-es 9,2 százaléknál 4,3 százalékponttal rosszabb eredményt, 4,9 százalékot ért el. A párt így a parlamenti bejutás és frakcióalakítás egyik feltételeként meghatározott 5 százalékos szint alatt maradt. Viszont a másik feltételt teljesítette, nyert három egyéni körzetben, ezért ismét alakíthat képviselőcsoportot, amely kaphat úgynevezett kiegyenlítő mandátumokat. Ennek révén a három egyéni körzet – két berlini és egy lipcsei – győztese mellett még 36 képviselőt küldhet a Bundestagba.
Királycsináló zöldek és liberálisok
A négy ciklus után a politikából visszavonuló Angela Merkel kormánya az új Bundestag október 26-ra tervezett megalakulásáig marad hivatalban. Utána is működik majd, egészen az új kabinet megalakulásáig, de már csak ügyvezető kormányként.
Az eredmények közzététele utáni első nyilatkozatokban mind az SPD, mind a CDU/CSU bejelentette: a kormányalakítás szándékával vág neki az új törvényhozási ciklusnak, mindketten a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) kívánnak koalícióra lépni.
Christian Lindner, az FDP elnöke kijelentette, hogy mivel pártja és a Zöldek programja között vannak a legnagyobb eltérések, ezért először nekik kell megállapodniuk arról, hogy miként kormányozhatnak együtt. Ez azért is jó megoldás lenne, mert éppen a liberálisok és a Zöldek küzdöttek leginkább a fennálló viszonyok megváltoztatásáért, a CDU/CSU és az SPD pedig kormányon volt az utóbbi években. Annalena Baerbock, a Zöldek társelnöke és kancellárjelöltje egyetértett a javaslattal. Hangsúlyozta, hogy a következő kormányt alkotó pártoknak nem a programok közötti átfedések minimumára, a „legkisebb közös többszörösre” kell építeniük az együttműködést, hanem arra kell vállalkozniuk, hogy elindítsák Németországot a két évtizeden belül elérendő klímasemlegesség felé.
Christian Lindner rámutatott, hogy a CDU/CSU gyengülésével már egy nagy néppárt sem maradt, a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták támogatottsága is 25 százalék körül van, azaz mindenképpen olyan kancellárja lesz Németországnak, akire a választók 75 százaléka nem szavazott.
Olaf Scholz optimista
Azoknak a pártoknak kell megalakítaniuk Németország következő kormányát, amelyek megerősödve kerültek ki a választásból – jelentette ki a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje tegnap Berlinben. Olaf Scholz kiemelte: a vasárnapi Bundestag-választás nyertesei a szociáldemokraták, a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP), ezért ennek a három pártnak kell kormányt alakítania, méghozzá a választás győztese, az SPD vezetésével. Az FDP azon javaslatával kapcsolatban, miszerint először a liberálisoknak és a Zöldeknek kellene tárgyalniuk a közös kormányzás lehetőségeiről, újságírói kérdésre azt mondta: „teljesen oké, ha egymással is beszélnek, akikkel együtt akarunk dolgozni”. Az együttműködést a bizalomra kell felépíteni, és azzal a szándékkal kell nekivágni a kormányzásnak, hogy a következő választás után is együtt maradjon a koalíció – mondta, felidézve, hogy amikor az FDP legutóbb kormányon volt és a jobbközép CDU/CSU partnereként tevékenykedett, végül kiesett a Bundestagból.
Ugyancsak a bizalomra hivatkozva Olaf Scholz kiemelte, hogy nem a nyilvánosság előtt vitatják meg az együttműködés lehetőségeinek feltérképezését szolgáló előzetes megbeszélések és a koalíciós tárgyalások menetrendjét és témáit, és azt sem, hogy az SPD mihez ragaszkodik a választási programjából, és milyen ügyekben tehet engedményeket partnereinek. Felidézte, hogy Németországban volt már szociálliberális – SPD–FDP összetételű – szövetségi kormány (1969-től 1982-ig), és volt már „szociálökológiai” – SPD–Zöldek összetételű – kormány is (1998-tól 2005-ig). Ezen előzmények folytatásaként a három párt összefogásából „sikerülhet valami jó országunk számára most, a húszas évek elején” – mondta Olaf Scholz.
Laschet nem adja fel
Armin Laschet hangsúlyozta, nem kíván lemondani a CDU elnöki tisztségéről, annak ellenére sem, hogy pártja és a bajor testvérpárt szövetsége minden korábbinál gyengébben teljesített, hanem pártelnökként kívánja folytatni a kormányalakítást célzó megbeszéléseket, majd később a koalíciós tárgyalásokat. Hangsúlyozta: a CDU/CSU elismeri, hogy csak a második helyet érte el választáson, ezért nem követeli magának a kormányalakítás jogát, de készen áll tárgyalni arról, hogy egy új koalíció vezető ereje legyen. Szerinte a Bundestag-választás szoros eredménye azt jelenti, hogy egyik „egykori nagy néppárt” – azaz a CDU/CSU és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) – sem kapott egyértelmű felhatalmazást a kormányalakításra. A CDU/CSU-t és az SPD-t alig egy százalékpont választja el egymástól, ezért a választási eredmény helyett az a döntő tényező, hogy melyik erő tud többséget szervezni maga köré a parlamentben – érvelt. Ugyanakkor elismerte: a CDU/CSU fájdalmas veszteségeket szenvedett a választáson, és ebben személyesen is van felelőssége.
