A képen látható elhanyagolt sportlétesítmény — régi jó nevén Kisstadion, a mintegy háromezer férőhelyes lelátójával — várja felelőtlen, hanyag gazdáját azzal a reménnyel, hogy végre visszaadja emberek elé való arcát. Mert nem akar arra a sorsra jutni, mint a szabadtéri műjégpálya, a Csíki negyedi stadion, a város végi (Pacé) sífelvonó vagy a Szemerja negyedi MSC-stadion egykori labdarúgó-edzőpályája.
Mi tagadás, itt, ebben a stadionban egykor igazi sportélet zajlott. Nagyszerű kézilabdatornákat szerveztek, bajnoki mérkőzéseket játszottak, s a minifoci-bajnokság helyszínéül is szolgált a létesítmény. Közben a kézilabda bevonult a terembe, de a minifoci maradhatna — természetesen, ha az öltözők is használható állapotban lennének, akárcsak a bejárati kapu —, na meg aztán más sportágak szolgálatára is átalakítható... Azt tartják a falusi egyszerű, de dolgos emberek, hogy ,,a gazda szeme hizlalja a jószágot"... Ez a szólásmondás nem ültethető át a Kisstadionra. Mert esetében a gazda vagy nem lát, vagy nem érdekli sorsának alakulása. Szomorú, nagyon szomorú.
