A világjárvány közepette a háromszéki gazdaság a legkülönlegesebb gazdasági évet zárta tavaly – állapítható meg már a számok összevetése előtt. Ezt emelte ki Édler András György kamaraelnök is a kamara honlapján közzétett elemzésben, aki ugyanakkor azt is megállapította, hogy a rendkívüli helyzetre rendkívül gyorsan reagáltak a cégek.

Talán ennek is köszönhető, hogy a mérlegfőösszegek alapján – az elemzés idejéig összesen 4844 cég adta le zárómérlegét, míg 2019-ben 4701 – mind a forgalom, mind a nyereség tekintetében enyhe bővülés mutatkozott 2019-hez képest, hiszen előbbinél 1,68, utóbbinál pedig közel 9 százalékos bővülést jegyeztek. Abszolút számokban 2019-ben a mérleget leadó cégek összforgalma 6 867 297 527 lej volt, 2020-ban pedig 6 983 561 526 lej, vagyis a növekmény alig haladja meg a százmillió lejt.

Érdemes megjegyezni, hogy egy évvel korábban, de az elmúlt három évben is mintegy 7 százalékos, vagyis mintegy félmilliárd lej volt a forgalom bővülése, a járvány hatása tehát egyértelmű. Valamivel biztatóbb a bruttó nyereség növekedése, ám az elmúlt esztendőben ez is alig haladja meg az 50 millió lejt.
 

Ágazati felosztásban

A fő ágazatok szerinti összehasonlítás még inkább rávilágít arra, hogy a járványhelyzet milyen befolyással volt a háromszéki gazdaság teljesítményére.

Az elemzés szerint az építőipar, a kutatás-fejlesztés és a high-tech érte el a legjobb eredményeket mind üzleti forgalom, mind nyereség tekintetében. Az építőipari cégek forgalma valamivel több, mint 15 százalékkal, a nyereségük pedig közel 23 százalékkal növekedett. Szerényebb mértékű növekedést jegyeztek az iparban, illetve a kereskedelemben tevékenykedő cégek: előbbieknél a forgalom 2,42 százalékkal, a nyereség 9,89 százalékkal nőtt, utóbbiaknál a forgalom 4,32 százalékos növekedése a nyereség 1,96 százalékos növekedésével járt együtt.

A mezőgazdaságban a jövedelmezőségi ráta jelentősebb, hiszen alig több, mint kétszázalékos forgalomnövekedés mellett a bruttó nyereség közel 21,5 százalékos volt.

Jelentős mértékben csökkent viszont – amint az várható volt – az idegenforgalomhoz köthető úgynevezett HoReCa ágazat teljesítménye. Az ágazat 30 százalék bevételt bukott, a legtöbbet, 46 százalékot a turisztikai ügynökségek, de mind a szálláshelyek, mind az étkeztetési szolgáltatásokat nyújtó cégek forgalma jelentősen csökkent, előbbi 34, utóbbi 25 százalékkal lett kevesebb 2019-hez képest. A bruttó nyereség tekintetében az ágazatban még nagyobb mértékű a zsugorodás, hiszen átlagosan gyakorlatilag megfeleződött az elért nyereség, itt is a vendéglők tudták némileg mérsékelni a visszaesést. Ez azt is jelenti, hogy a vendéglők, bárok és a kateringszolgáltatás kivételével, ahol 2019-hez képest „csak” 63 százalékkal csökkent a nyereség, összességében enyhe, 3,7 százalékos profittal zártak. Ám ami a legaggasztóbb, hogy mind a szállásadók, mind a turisztikai ügynökségek veszteséggel zárták az évet.

Mindeközben érdemes megjegyezni, hogy a HoReCa-cégek csak kismértékben bocsátottak el alkalmazottat, míg 2019-ben 1395-en dolgoztak az ágazatban, addig tavaly 1348-an, a csökkenés alig háromszázalékos. Az sem mellékes, hogy az ágazat a megyei összforgalom nem egészen két százalékát adja. (Azt is jó tudni, hogy az adatok összesítésénél nem vették figyelembe az egyéni vállalkozások teljesítményét, valamint a nagy forgalmat lebonyolító, ám rövid időtartamú szabadidős szolgáltatásokat biztosító cégek, például, a Dinóparkot működtető HCR Kft. adatait.)
 

Nyertesek

Érdekes jelenség – mutat rá a kamara elemzése –, hogy habár az összes szolgáltatásban működő vállalat forgalma 5 százalékkal visszaesett, a bruttó nyereség 15 százalékkal nőtt, ami arra utal, hogy a járványhelyzet ideje alatt kevesebb szolgáltatást sikerült értékesíteni, de azokon nagyobb volt a profit.

Ez azzal magyarázható, hogy például az egészségügyi szolgáltatások terén a forgalomnövekedéshez kimagasló nyereségráta társult. Konkrét példa, hogy a PCR-tesztelést végző Pro Vitam esetében a forgalom megnégyszereződött 2019-hez képest (3 339 664 lejről 12 879 471 lejre nőtt), és a bruttó nyereség a 2019-es 43 200 lejről 4 107 363 lejre emelkedett, tehát majdnem százszor nagyobb nyereséget könyvelhettek el.
 

Egyre kevesebben dolgoznak

A kamara adatai szerint tovább csökkent a versenyszférában dolgozók létszáma. Ha 2019-ben 27 487-en dolgoztak a mérlegképes cégeknél, tavaly az alkalmazottak száma már csak 26 018 volt, ami 5,34 százalékos visszaesést jelent.

Igaz, a korábbi csökkenés dinamikájához képest a fogyás nem kimagasló (mint ahogy a járványhelyzetben az elemzők előrevetítették), hiszen a korábbi években is folyamatos, néhány százalékos volt a szűkülés (2018-hoz képest például 3,06 százalékkal volt kevesebb a munkavállalók száma). Ez azt jelenti, hogy évente több mint ezer alkalmazott „tűnik el” a versenyszférából.
 

Top tíz

A három mutató szerint – forgalom, nyereség, alkalmazottak száma – a top tízbe került cégek többsége „megőrizte” pozícióját, ám közülük is a többség (hét a tízből) forgalomcsökkenéssel volt kénytelen számolni.

Továbbra is a Baróton bejegyzett Brassói Tejgyár (Fabrica de Lapte Brașov SA) áll az élen, amelynek forgalma mintegy kétszer akkora, mint az őt követő, szintén tejfeldolgozó Covalacté (ez utóbbi egyébként 2019-ben még nem volt az első tíz között), illetve a harmadik helyen álló Bertis Kft.-é. A „nagyoknál” is tapasztalható forgalomcsökkenést jelzi, hogy míg 2019-ben nyolc, addig 2020-ban hét vállalat forgalma haladta meg a 100 millió lejt. Az üzleti forgalom szerinti további rangsor csak kismértékben változott: Nexxon, Dunapack Rambox, Zarah Moden, Walor Ro, Lucifer, RGT, Hope Sped. (Közülük mind a Dunapack, mind az RGT veszteséget könyvelt el.)

A nyereség szerinti top tízbe került cégek sorrendje tekintetében viszont már lényegesebbek a változások, hiszen felük „kicserélődött”. Míg 2019-ben a sorrend a következő volt: Brassói Tejgyár, Zarah Moden, Bertikris, Combridge, HCR, Arcon, Compact (DEPO), Nexxon, Bertis, addig a 2020-as sorrend így alakult: Brassói Tejgyár, Bertikris, Covalact, Combridge, Zarah Moden, Agrowest-BMB, Compact, Madexport (Diószegi Pékség). Az Arcon esetében a változás független a járványtól (a cég tulajdonosa eladta a szigetelőgyártó üzemet), de például a Bertis bruttó nyeresége a felére csökkent 2019-hez képest, ezért a 34. helyre esett vissza. A top tízbe került cégek természetesen mind növelték nyereségüket.

Az alkalmazottak számát tekintve nem történt nagy változás a foglalkoztatás nagyjainak tízes rangsorában, a legnagyobb foglalkoztatók továbbra is a készruhaiparban tevékenykednek. Míg a 2019-es rangsor a következő volt (zárójelben az alkalmazottak száma): New-Fashion (944), RGT (833), Zarah Moden (762), Bertis (592), Valkes (525), Secuiana (492), Brassói Tejgyár (404), sepsiszentgyörgyi Közüzemek (323), Dunapack Rambox (323) és Tega (265), addig 2020-ban ez így alakult: New-Fashion (848), Zarah Moden (679), RGT (672), Bertis (616), Brassói Tejgyár (436), Secuiana (435), sepsiszentgyörgyi Közüzemek (304), Covalact (272), Tega (267), Dunapack Rambox (264). Az is érdekes adat, hogy a legnagyobb tíz foglalkoztató közül háromnak csökkent a bruttó nyeresége 2019-hez képest.

Az első tíz cég összforgalma egyébként az összforgalom több mint negyedét adja (26,17 százalék), míg a bruttó nyereség nyolc százalékát, az alkalmazotti arány pedig 13 százalék. A bruttó nyereség tekintetében a listavezetők a mérlegképes cégek össznyereségének 15,31 százalékát adják és közel 2200 alkalmazottat foglalkoztatnak.