Kiakadtak az ukránok a magyar–orosz gázszerződés miatt

2021. szeptember 29., szerda, Világfigyelő

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Magyarország csapást mért a magyar–ukrán kapcsolatokra azzal, hogy a Gazprommal kötött megállapodást aláírva kizárta az ukrán gázvezetéket az orosz gázszállítási rendszerből; a tárcavezető szerint Ukrajna megfelelő választ fog erre adni. A magyar reakció sem maradt el: Szijjártó Péter külügyminiszter szerint Budapest szuverenitása megsértésének tartja, hogy Ukrajna meg akarja akadályozni Magyarország biztonságos gázellátását.

Kikerülik Ukrajnát

Szijjártó Péter hétfőn, a orosz–magyar gázszerződés aláírásakor kiemelte, a realitás az, hogy valós, működőképes alternatívák hiányában Magyarország energiaellátását jelenleg legbiztonságosabban, legkiszámíthatóbban a Gazprommal kötött hosszú távú szerződés keretében lehet garantálni. A megállapodás tíz plusz öt évre, azaz tizenöt évre szól, azonban tíz év után van opció a vásárolt mennyiség módosítására, adott esetben csökkentésére. A szerződés évi 4,5 milliárd köbméter gáz megvásárlására vonatkozik. Ezt a mennyiséget a Gazprom két útvonalon szállítja Magyarországra: 3,5 milliárd köbmétert déli irányból, az október 1-jétől üzembe álló szerb–magyar interkonnektoron keresztül, illetve 1 milliárd köbmétert Ausztria felől. Az ár jóval kedvezőbb, mint amit a most lejáró, 1995-ben megkötött szerződés alapján fizetett a magyar fél. Ennek köszönhetően pedig szerinte megőrizhetők hosszú távon a rezsicsökkentés vívmányai, a magyar fogyasztók továbbra is az egyik legalacsonyabb gázárat fogják fizetni Európában.

Szijjártó emlékeztetett: a földgázfelhasználás mértéke 2020-ban 400 milliárd köbméter volt az Európai Unióban, és mértékadó vélemények szerint ezen energiaforrás jelentősége a belátható jövőben nem is fog csökkenni. Ennek kapcsán elmondta, hogy az EU gázfelhasználásának 48 százaléka tavaly a Gazpromtól származott, s az idei év első hét hónapjában 23 százalékkal nőttek a vállalat európai irányú szállításai. A második helyen a norvég források álltak az előző évben 24 százalékkal. „Magyarországon az energiaellátás biztonsági, szuverenitási és gazdasági, nem pedig politikai kérdés. A lakásokat, házakat, családi otthonokat politikai állásfoglalásokkal kevésbé, gázzal annál inkább lehet fűteni, és ugyanez igaz az ipar működőképességére is” – fogalmazott.
 

Megsértődtek az ukránok

Kuleba az ICTV ukrán televízió Szólássza­badság című műsorában beszélt a magyar–orosz gázszerződésről hétfő este, nyilatkozatát tegnap reggel idézték ukrán hírügynökségek. „Van itt nekünk egy ország, Magyarország, amely az Európai Unió és a NATO tagja, emellett pedig különleges kapcsolatai vannak Oroszországgal, és csapást mért az ukrán–magyar kapcsolatokra, kizárva az ukrán gázvezetéket az orosz gázszállítási sémából. Ez csapás, és mi megfelelőképpen fogunk rá válaszolni, mert itt nem lehet semmilyen sajnálkozás és semmilyen együttérzés” – fogalmazott Dmitro Kuleba. A tárcavezető szerint mindazonáltal az Ukrán–Magyar Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottság tervezett ülését, amelyet a két külügyminiszter társelnökletével tartották volna meg szeptember 29–30-án, még az orosz–ukrán gázmegállapodás aláírása előtt mondták le. (Az ukrán külügyminisztérium ezzel kapcsolatos hétfői közleményében az ülés elnapolásáról volt szó).

Hétfői hivatalos közleményében az ukrán tárca azt írta: Kijev az Európai Bizottsághoz fordul az ügyben. A tárcavezető az interjúban azt is kifejtette: nem gondolja, hogy Magyarország az orosz politika prizmáján keresztül látja Ukrajnát. „Ők más játékot folytatnak, és ez a játék abban nyilvánul meg, hogy párhuzamosan érjenek el haladást a kapcsolatokban Ukrajnával és a kapcsolatokban Oroszországgal. De ez a játék nem folytatható örökké, előbb-utóbb konfliktusba torkollik” – így Dmitro Kuleba.

Oleh Nikolenko ukrán külügyi szóvivő tegnap közölte: bekéretik Budapest kijevi nagykövetét, hogy tudomására hozzák az ukrán fél álláspontját a Magyarország és a Gazprom orosz gázipari vállalat hétfői gázmegállapodásáról. A külügyi szóvivő hozzátette, az ukrán fél határozott intézkedéseket tesz a nemzeti érdekek védelmében.
 

Magyarország kikéri magának

Szijjártó Péter külgazdasági miniszter tegnap a közösségi oldalán közölte: Magyarország szuverenitása megsértésének tartja, hogy Ukrajna meg akarja akadályozni Magyarország biztonságos gázellátását, Budapest ezt kikéri magának, és a Külügyminisztérium bekérette az ukrán nagykövetet. Állásfoglalásában Szijjártó Péter emlékeztetett: hétfőn írták alá a Magyarország gázellátását a következő tizenöt évre garantáló szerződést a Gazprommal. Mélységesen felháborítja viszont az ukrán kormánynak az a döntése, hogy az Európai Bizottságnál támadják meg a szerződést. A miniszter világossá tette bejegyzésében: „az ukránoknak semmi közük ahhoz, hogy mi kivel, miről állapodunk meg”. Szuverenitásunk és nemzetbiztonsági érdekeink súlyos megsértésének tartjuk, hogy meg akarják akadályozni hazánk biztonságos gázellátását, a magyar emberek otthonainak fűtését és az ipar működtetését – tette hozzá. Szijjártó Péter szerint az ukrán fél lépése barátságtalan, a sok támogatás után – mint a lélegeztetőgépek, egészségügyi felszerelések, katonák ápolása, gyermekek üdültetése, beruházások finanszírozása –, amit Ukrajna eddig Magyarországtól kapott.

Közben megszólaltak az orosz állam képviselői is.
 

Az oroszok nem szólnak bele

Oroszország nem készül a gázszállításokat arra használni, hogy más országokra, így Ukrajnára nyomást gyakoroljon – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak tegnap Moszkvában. Peszkov egy újságírói kérdésre válaszolt, amely azt firtatta, hogy a magyar–orosz hosszú távú gázszállítási megállapodás nem Ukrajnára való nyomásgyakorlás-e. „Nem, ez nem így van. Oroszország a gázt sohasem használta, nem használja és nem szándékozik arra használni, hogy bárkit is megbüntessen” – mondta. Ismételten kifejezte Oroszország készségét arra, hogy szükség esetén felújítsa a közvetlen gázeladást Ukrajnának. Hangsúlyozta, a Gazprom szállításairól megkötött megállapodás, amelynek értelmében a gáz Ukrajna kikerülésével érkezik majd Magyarországra, senki érdekeit nem sérti, Kijevnek pedig nincs joga beavatkozni Moszkva és Budapest kétoldalú viszonyának ebbe az aspektusába. A szóvivő úgy vélekedett, hogy a magyar–orosz gázmegállapodás ellen tett ukrán lépések Oroszország részéről nem követelnek ellenintézkedéseket.
 

Tovább drágul a gáz

Peszkov megismételte, hogy a Kreml figyelemmel kíséri az európai gázárak alakulását, a Gazprom orosz gázipari vállalat pedig eközben teljesíti szállítási kötelezettségeit, és kész újabb szerződéseket kötni. A szóvivő szerint a gáz árát objektív tényezők befolyásolják, és a tőzsde csak részben képes „kielégíteni az ütemes fejlődés igényeit”. Az európai gáz tőzsdei ára tegnap először haladta meg ezer köbméterenként az ezer dollárt. Szakértői előrejelzések szerint az ár tovább növekedhet.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2021-09-29: Pénz, piac, vállalkozás - :

Digitalizáció minden területen

Szeptemberben új évadot indít a székelyföldi IT Plus Klaszter, melynek menedzsmentjét az IT Plus Egyesület látja el – adja hírül a Bihari Béla elnök által jegyzett közlemény.
2021-09-29: Világfigyelő - :

„Meg voltam döbbenve a szerteszét hulló emberi húsdaraboktól” (Kihallgatják a párizsi merényletsorozat tanúit)

Megkezdődött tegnap a 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletsorozat tanúinak meghallgatása a párizsi törvényszéken. A túlélők, az áldozatok hozzátartozói és a szemtanúk közül 2200-an vesznek részt civil felperesként a kilenc hónapig tartó perben, közülük több mint 350-en kívánnak tanúvallomást tenni a hat évvel ezelőtt történtekről.