Ha nem ez történik, nagyobb bajba kerül az ország, mint amekkorában most van, pedig már fülig ülünk az áradatban: a válság elhúzódik, az egészségügy összeomlik, és a népharag elseperheti Klaus Iohannis államfőt is, aki még most sem látszik felfogni, hogy amit ő rontott el, azt neki kellene helyrehoznia – az ő pártjában, az ő kormányában és az ő országában is, amire olyan büszkén hivatkozott külföldön a PSD-ellenes tüntetések idején.

Képtelenség megérteni, hogy miért ragaszkodik annyira vesztes lovához az államfő. Hiszen Cîțut már nemcsak a lakosság bő 80 százaléka utasítja el – amúgy meg sem volt választva, a nagy többség a járvány kitörésekor hallott róla először, amikor a liberálisok az előrehozott választások kiprovokálásának reményében jelölték kormányfői tisztségre szürke kis pénzügyminiszterüket, mint aki biztosan elbukik –, hanem mögüle saját megvásárolt párttársai is kezdenek kihátrálni. Van ugyan egy kemény mag a PNL-ben, aki kizárólag őt akarja a végrehajtó hatalom élén látni, de ezzel csak saját maguk alatt vágják a fát. Cîțu újbóli jelölése nem csupán azért elfogadhatatlan, mert egy alkotmánybírósági határozattal is szembemegy (tudjuk, hogy ez a testület is sokszor részrehajló, és semmiképp sem tévedhetetlen), hanem mert a józan ész is azt sugallja, hogy minél hamarabb el kell tüntetni a porondról.

Akárhogy próbálják ugyanis szépíteni a teljesítményét, az már letagadhatatlan, hogy nyolc hónap alatt mindent ripityára zúzott, amihez köze volt: a koalíciót szétrúgta, a kormányzást elvesztette, pártját megosztotta, az oltási kampány kudarcáról is ő tehet (már azzal, hogy kivette azt az egészségügyi miniszter kezéből), és arról is, hogy a negyedik járványhullámra sem a kórházak nem voltak felkészülve (mert Cîțu egész nyáron a pártelnökség elnyeréséért küzdött, s fütyült a szakemberek figyelmeztetéseire), sem az iskolákról (mert sem a fertőzöttek kiszűréséről, sem az online oktatás megfelelő feltételeiről, a minden gyermek számára egyenlő esélyek megteremtéséről) nem gondoskodtak. A gazdaság sem dübörög úgy, ahogy ígérte, az energiaárak robbanása nemcsak a lakosságnak okoz gondot, hanem a cégek jelentős részének is. Miért kellene megtartani? Mert Iohannis engedelmes szolgára vágyik? Neki már nincs veszítenivalója (nem indulhat újabb mandátumért), a pártnak azonban nagyon is, mert ezen az úton bizonyosan a parasztpárt sorsára jut. Azt kár is mondani, hogy a legtöbbet mi fizetünk majd ezért a cirkuszért, amit kéretlenül kaptunk a politikai osztálytól: ebben az országban a legmellékesebb szempont az emberek érdeke volt és maradt. Jól most csak az AUR áll. Köszönjük a liberálisok ,,nyertes csapatának”. Ezt akarták?