Békesség Istentől, dicsértessék a Jézus Krisztus, Isten áldjon mindenkit! – köszöntötte a szombat délután a Diakónia Keresztyén Alapítvány idősgondozó szolgálata új, nagyajtai székhelyének avatására összegyűlteket Fekete Levente unitárius lelkész, majd magyarul, angolul és kicsit hollandul folyt a nem mindennapi ünneplés. Jól is tette a tiszteletes, hogy így, mindenkihez szólva hangzott el a köszöntése: mert bár igaz, református és unitárius összefogásból és jelentős mennonita támogatással újították fel a közt szolgáló épületet, de a szeretetszolgálat hitbéli meggyőződéstől függetlenül mindazokat ellátja, akik hozzájuk fordulnak, helye volt tehát az ökumenikus megszólításnak.
A kántori ház előtt gyülekezett az összefogást és a tenni akarást ünneplő közösség. Volt is miért díszbe öltözniük a nagyajtaiaknak: az egy évvel ezelőtt még düledező ház mára gyönyörűen megújult, és lett szépségével és hasznosságával dísze a falunak – mindenki meggyőződhetett erről, amikor Fekete Levente lelkész hívására az udvarra belépett.
A közösséghez elsőként Rob Workel nyugalmazott mennonita lelkész szólt, és kérte, aki ismeri, énekelje vele az Ubi caritas et amor című dalt, mely szerinte a szeretetszolgálat fontosságát oly jól megfogalmazza: ahol szeretet és egymás iránti elkötelezettség van, ott Isten is jelen van. A dalt követően Máté evangéliumából vett verset (Mt. 25, 35-40) olvasott fel, majd kijelentette: manapság is kötelességünk, hogy a Krisztus által kijelölt utat folytassuk, azaz az éhesnek enni, a szomjazónak inni adjunk, az idegent fogadjuk be, a ruhátlant ruházzuk fel és a beteget látogassuk meg.
A hollandiai Stiens, Hallum, Hollwerd, Ameland, valamint Nagyajta egyházainak – röviden magukat csak Lóhere 5-nek nevezik – tenni akarását, közösen cselekvését megörökítő faragott, a ház oldalára elhelyezett emléktáblát Fekete Judit és Cees Hamersma leplezte le, Rob Workel pedig Tóth Annára, a szeretetszolgálat megyei vezetőjére, a Nagyajtán feladatot vállaló Kisgyörgy Lenkére és Matuz Ildikóra kért áldást.
Tóth Anna az unitáriusoknak a felajánlott házért, a hollandiai küldöttségnek a jelentős adományért mondott köszönetet: az ő érdemük, hogy végre remek körülmények közt láthatják el vállalt szolgálatukat. A felújított és modernizált épület nem csak iroda lesz, hanem ott akár meg is fürdethetik a magatehetetleneket, ruhát moshatnak és száríthatnak a rászorulók részére.
„Siker az, hogy tizenhat éve ebben a községben megkezdhette a Diakónia Keresztyén Alapítvány az időseket és betegeket gondozó szolgálatát. Azért tudott fennmaradni, működni és itt meggyökeresedni, mert tudtunk együtt dolgozni. Nagyon szép példája az együtt munkálkodásnak az, hogy a községi önkormányzat és a polgármesteri hivatal szervezetünknek minden hónapban odautalja a fenntartási költségek 60 százalékát. A polgármester úrnak és tanácsos társainak, akik ebben döntést hoznak, megköszönjük. Szép példája az együttműködésnek az is, aminek ma tanúi lehetünk: a közös jóért, a közös diakóniáért, a közös segítségnyújtásért ajándékba kap ez a református hátterű szolgálat – amely ugyan mindenkinek segít – az unitárius egyházközségtől és az önök frízföldi egyházának támogatásával egy ilyen szép házat” – mondotta Tóth Anna.
Cees Hamersma felelevenítette, a frízföldi mennonita egyházközségek szövetsége miként dolgozott együtt Fekete Leventével és Bihari Edömér polgármesterrel, hogy közösséget szolgáló feladatokat lássanak el. A Diakóniával tavaly kötöttek megállapodást, s jó látni, szép lett az eredmény, köszönet illeti ezért mindazokat, akik részt vettek benne. Barabás András, az egyházközség gondnoka az elvégzett munkáról beszámolva megnevezte mindazokat, akik a kőművesmunkától a faragómunkán át a kapukészítésig – a közös sikerhez – hozzájárultak. Bihari Edömér az elért eredményt az egységben való munkálkodás sikerének mondotta: megmentettek egy épületet, s annak hasznos rendeltetést találtak.
Az Áldás házában tartott szeretetvendégséget követően a felújított művelődési otthonban a Legbelsőkör együttes telt házas fellépése zárta az avatóünnepséget.
