A testület egyik legfőbb célja az egészségügyi rendszerbe, illetve az orvosokba vetett bizalom erősítése, azonban a megfelelő források híján erre nem sok lehetőségük volt. Az oltásellenes kampány azonban virágzik, televíziók és rádiók is teret biztosítanak neki, így nem csoda, hogy ilyen siralmas az átoltottság az országban, ami miatt a járvány is minden korábbinál nagyobb intenzitással robbanhatott be. Gheorghiţă szerint ez a „sajnálatos” jelenség jelenti a különbséget Románia és a lényegesen jobb helyzetben levő európai országok között. Ez amellett, hogy egészségügyi probléma, egyben nemzetbiztonsági problémát is jelent, hiszen olyan emberek nyilvánítanak véleményt az egészségügyi témákban, akik nem értenek hozzájuk, emiatt pedig zavartalanul terjedhetnek az álhírek. (Főtér)

OLCSÓN MEGÚSZTA. Azonosították és 500 lejre bírságolták tegnap a hatóságok azt a 37 férfit, aki a román nemzeti színekkel mázolta le szombat reggel a szeptemberben felavatott nagyszebeni Brukenthal-szobrot. Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotásának megrongálását térfigyelő kamerák rögzítették. A Szeben megyei rendőrség szóvivője, Luciana Balteş elmondta, hogy a tettest a felvételek alapján tegnap azonosították. A Klaus Iohannis államfő által szeptember 11-én felavatott szobor felállítása ellen korábban tiltakoztak azok, akik szerint Samuel von Brukenthal báró, Erdély egykori szász kormányzója felelős az 1784-es erdélyi román parasztfelkelés vezetői, Horea, Cloşca és Crişan haláláért. Szeptemberben mintegy kétszáz tüntető követelte a város központjában a szobor eltávolítását (Krónika/Agerpres)

FURCSA ÖTLET. Dan Vîlceanu pénzügyminiszter méltánytalannak találja, hogy aki sok ezer lejt keres, attól ugyanúgy 10 százalékot vonjanak, mint a kisfizetésűektől. Úgy tűnik a tárcavezető nem találja aggasztónak, hogy a romániai közegészségügyi rendszer nem képes működni az adófizetők egészségbiztosítási hozzájárulásaiból, olyannyira, hogy ezek csökkentését javasolja. A pénzügyminiszter nem a hozzájárulás általános csökkentését szeretné, hanem azt, hogy a magas jövedelműek fizessenek a jelenleginél kevesebbet. A pénzügyi tárcavezető elképzelése az, hogy egy adott jövedelemhatár fölött a CASS mértéke nem a bruttó bér 10 százaléka legyen, hanem annál kevesebb. Ez az első alkalom, amikor hivatalban lévő kormánytag rukkol elő ezzel az ötlettel, s némileg meglepő is, mivel a közegészségügyi rendszer jelenleg nem önfenntartó. (Maszol)