A világ és régiónk rendszerint csak komoly konfliktusok idején foglalkozik a kisebbségi jogokkal, békeidőben az államok vélt érdekei miatt ez a kérdés háttérbe szorul, pedig társadalmaink érdeke az volna, hogy minden polgár egyenlő jogokkal rendelkezzen – mondta el Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke az ENSZ európai regionális fórumának előadójaként. Az idei ENSZ-fórumot, amelynek témája a konfliktusmegelőzés és a kisebbségek emberi jogainak a védelme, a járványügyi korlátozások miatt online szervezte meg a Tom Lantos Intézet és az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja.
Vincze Loránt rámutatott: az 1990-es évek óta nem történt számottevő előrelépés Európában a kisebbségi jogok terén – leszámítva az uniós vagy a NATO-csatlakozás feltételeinek való megfelelésre kényszerült államokat –, ugyanakkor az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményének és Nyelvi Chartájának korlátjai is nyilvánvalóvá váltak. Ma Európában az általános trend a kisebbségvédelem fontosságának lekicsinylése, még egy olyan periódusban is, amikor a demokratikus normákra és elvekre irányul a figyelem.
Az RMDSZ-es politikus konkrét javaslatokat fogalmazott meg a helyzet javítására, amelyek bekerülnek a fórum záródokumentumába. Szerinte az Európai Uniónak egy szilárd törvényi keretet kellene kidolgoznia a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmére, közös alapelvekkel és standardokkal. Ezt a keretet a jogállamisági mechanizmus szerves részévé kell tenni, rendszeres monitorizálást és ajánlások megfogalmazását is mellé kell rendelni. Ezt a kisebbségvédelmi keretet alapvető referenciaeszközként kellene használni az EU kül- és biztonságpolitikájában, valamint a csatlakozási és szomszédsági politikában.
Továbbá az Európa Tanácsnak több figyelmet kellene fordítania a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény és a Nyelvi Charta népszerűsítésére és erősítésére. Ez a két dokumentumra való rendszeres hivatkozással, a tagállamok bátorításával a dokumentumok aláírására és ratifikálására, a vállalások nagyobb arányú teljesítésének elérésével, a jelentési módszerek újragondolásával érhető el, illetve annak bátorításával, hogy az államok belső politikai folyamataikban, például közpolitikák és törvények alkotásakor használják a dokumentumokat.
A Keretegyezmény és a Charta eredményeiből és tapasztalataiból kiindulva az Európai Uniónak egymást kölcsönösen erősítő együttműködést kellene kezdeményeznie az Európa Tanáccsal a kisebbségvédelem terén a konfliktusmegelőzés és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása érdekében – javasolta Vincze Loránt.
Hozzátette: az Európai Uniónak a kisebbségi jogokra is tekintettel kellene lennie a jogalkotás során, és nagyobb nyitottságot kellene tanúsítania a nemzeti és nyelvi kisebbségektől érkező jelzésekre, mint amilyen a Minority SafePack kezdeményezés volt. Úgy vélekedett, az Európai Uniónak szilárd politikát kell kidolgoznia a kisebbségi csoportokkal szembeni gyűlöletbeszéd elleni fellépésre, beleértve a sporteseményeket, a tömegtájékoztatást és a közösségi platformok működésének szabályozását.
