Jó az idei gyümölcstermésNagy a nyüzsgés a présházakban

2021. október 19., kedd, Gazdakör

Kitűnő az idei gyümölcstermés a gazdák szerint. A megye minden részében jó minőségben, nagy mennyiségben termett a gyümölcs, főként az alma – erősítette meg érdeklődésünkre Nyáguly Sándor, a torjai gyümölcsprés tulajdonosa. Kijelentését mi sem igazolja jobban, mint a présház udvarán tapasztalható nyüzsgés. Zsákokban hozzák az almát a termelők, viszik a palackba vagy nagyobb, műanyag zsákos kiszerelésbe csomagolt almalevet. A préselés után hátramaradt őrleménynek is van keletje, állattartó gazdák viszik szívesen kiegészítő takarmányként jószáguk számára.

„Mindenhol jó a gyümölcstermés. Nálunk is, a szomszédos megyékben is” – hangsúlyozta többször is Nyáguly Sándor. Pillanatnyilag az alma préselésével dolgoznak, később a gyökeresek – murok, cékla – következnek. Fajta szempontjából nagyon változatos az almakínálat. Régi fajták – jonatán, pónyik, kisasszony-, cigányalma, batul – mellett nemrég kitenyésztett fajták is vannak a zsákokban: Jonagold, Granny Smith, Golden, Idared, meg mások is.

A préselésre hozott alma minősége változó, látszik, melyik gazda foglalkozik az almafákkal, adja meg a megfelelő kezeléseket, végzi el szakszerűen a metszést. Az ápolt almafákról minőségi gyümölcsöt tudnak szedni. Aki nem gondozza a fákat, apróbb, diónyi nagyságú, kevésbé minőségi almát tud hozni préselésre. Pedig nem mindegy az alma minősége: minél egészségesebb, annál minőségibb lesz az almalé – értékelte a présház tulajdonosa. „Sajnos, de kezelni kell a fákat, ez nagyban hozzájárul a minőségi gyümölcs előállításához. Biominőségben akarnak termelni egyesek, nem alkalmaznak vegyszereket. De nincs igazuk. A gyümölcs s a fa is megbetegszik, nem terem jól, s a gyümölcs sem lesz minőségi. Tulajdonképpen a bio­termelésnél is permeteznek, csak a bioszerekkel gyakrabban kell, hatásfokuk sem túlságosan eredményes. Lényeg, hogy tartsuk be a megengedett permetezések számát, így nem halmozódik vegyszer a gyümölcsben. És még lényegesebb, hogy tartsuk be a begyűjtés, a fogyasztás előtt az utolsó permetezést követő várakozási időt” – magyarázta Nyáguly.
 

A siker titkáról

Az alma préselési hozama három a kettőhöz, azaz három kilogramm almából két liter almalé lesz. Nyilván, a hozamot befolyásolja a gyümölcs fajtája, minősége. Körte esetében ugyanez a hozam. A cékla léhozama ötvenszázalékos, a muroké kevés, legtöbb harminc százalék. Ezért ajánlatos keverve préselni a gyümölcsöket, gyökereseket. Ha a murkot magára darálják le, korpaszerű őrlemény keletkezik. Ha viszont almával együtt, akkor az almalé még kivon a murok beltartalmából, jobb lesz a hasznosítás – magyarázta a préselés fortélyait Nyáguly.

A préselésre szánt gyümölcs nagy része háztáji gyümölcsöskertekből érkezik hozzájuk, Nyáguly nem tudott példát mondani szakszerűen telepített, nagyobb területen fekvő gyümölcsösről, legalábbis a Torja környéki településekről. A származási terület tág övezetet foglal magában. Háromszék mellett hoznak almát Vrancea megyéből, a legtávolabbi megrendelő egy konstancai személy, aki minden évben egy kisteherautónyi almát hoz préselni. „Hála Istennek a Vrancea megyeiek idekaptak, szinte mindennap van Vranceából almánk, négyszáz, ötszáz, ezer kilóval érkeznek” – tudtuk meg a préselőtől. Pedig Vrancea megyében is vannak présházak, a gyümölcstermő vidékeken minden harmadik faluban van préselési lehetőség. Nem nagy titok: a végtermék minőségében, a látható higiéniában, nem utolsósorban a modern feldolgozó gépsorban rejlik a népszerűség, de az odafigyelésnek is nagy szerepe van, például nem keverednek össze a megrendelők almái, sem a kapott almalé – értékelte a nagy forgalmat Nyáguly Sándor.
 

Pasztőrözés vagy kemikália?

Végül a tartósítás kérdését vetettük fel. Torján pasztőrözéssel tartósítják a gyümölcs- és zöldségleveket. Igaz, ezzel a lé veszít beltartalmából, főként a C-vitaminból. De így is a pasztőrözés a kisebbik rossz, szemben a szalicillel, nátrium-benzoáttal.

A vegyi tartósítás rosszabb a hőkezelésnél. Megmaradnak ugyan a vitaminok, de számos mellékhatásuk van. „Inkább vesszen el a C-vitamin fele, mint hogy kemikáliákat vigyünk be a levekbe” – vallja Nyáguly.

A pasztőrözéssel a C-vitamin-tartalom fele veszik el, más vitaminok megmaradnak. Egy orvos elmondta, hogy a C-vitamin fele vízben oldott állapotban található, ez az, ami elvész. A másik fele növényi olajokban oldódik, ez nem veszik el a hőkezelés során – magyarázta a préselő.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 474
szavazógép
2021-10-19: Riport - Bokor Gábor:

Kinőtte magát a Zonda Lovarda

Szakszerűen megépített, bokszos rendszerű istálló nyergessel, mosdóval, zuhany­zóval, öltözővel, kisebb tárgyalóteremmel. Közelében angol bokszos istálló. Nem messze takarmánytároló, a szükséges gépesítéssel, mellette patamosó. Szabadtéri és fedett lovaglópályák, gépi lójártató. Vendégfogadásra berendezett terek, még úszómedence is van. Nem utolsósorban: rendezett környezet, térkővel kirakott útvonalak, rendben tartott zöldövezet. És akkor még nem is szóltunk a csodaszép lovakról. Nem egy nyugati lovardáról beszélünk, a környék egyik legfiatalabb, de az elsők között is valahol legelöl számontartott helyszínről, a kurtapataki Zonda Lovardáról van szó, ahol a tulajdonossal, ifj. Bajcsi Ákossal és a vezetőedzővel, Ambrus Szabolccsal beszélgettünk a létesítményről, a lovassportról általában.
2021-10-19: Gazdakör - Incze Péter:

Október 25-től lehet pályázni a gazdaságok korszerűsítésére (Vidékfejlesztés)

Az országos Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség (AFIR) sajtóközleményben értesíti az érdekelteket, hogy október 25-től lehet pályázni a sokak által várt, gazdaságok korszerűsítését célzó kiírásra a 4.1-es intézkedés részeként. Összesen 760 millió euró a keret, a pályázatokat jövő év január 26-ig lehet benyújtani, illetve feltölteni a vidékfejlesztési ügynökség számítógépes rendszerébe.