Márki-Zay Péter nyerte az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztást – jelentették be az előválasztás hivatalos Facebook-oldalán vasárnap este. A Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje 371 560 (56,71 százalék) szavazatot, míg ellenfele, Dobrev Klára (Demokratikus Koalíció) 283 677 (43,29 százalék) voksot kapott. A második fordulóban 662 353-an vettek részt személyesen vagy online, közülük 655 237-en adtak le érvényes szavazatot.
A DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd úgy döntött, közösen indul a 2022-es országgyűlési választáson, a közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltet és az egyéni körzetek képviselőjelöltjeit előválasztáson választják meg. Az előválasztás első fordulóját szeptember 18. és 28., míg a második fordulót, ahol a szavazók már csak a versenyben maradt két kormányfőjelölt között dönthettek, október 10. és 16. között rendezték meg. Az előválasztás első fordulójában 633 811-en adták le szavazatukat személyesen vagy online. Az első körben még Dobrev Klárára szavaztak a legtöbben, a DK jelöltje 214 319 szavazattal 34,76 százalékot szerzett. A második helyen Karácsony Gergely, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP jelöltje végzett 168 396 szavazattal (27,31 százalék), míg Márki-Zay Péter a harmadik lett 123 453 szavazattal (20,02 százalék). A második fordulóban végül csak ketten vettek részt, mert Karácsony Gergely visszalépett.
Dobrev Klára gratulált
Dobrev Klára Facebook-bejegyzésben gratulált a győztesnek. „Tiszta szívemből gratulálok Márki-Zay Péternek, aki ma estétől kezdve a hatpárti ellenzéki összefogás közös miniszterelnök-jelöltje, és ő lesz Orbán Viktor kihívója a jövő évi országgyűlési választáson!” – írta a DK jelöltje.
„Az előválasztáson ellenzéket is váltottunk, leváltottuk azokat, akik üzleteltek a hatalommal” – jelentette ki Márki-Zay Péter az ellenzéki előválasztás eredményét értékelő vasárnap esti budapesti sajtóértekezletén. Ebben a helyzetben az ellenzéki egységet senki nem törheti meg, hiszen előválasztást követően egy sorskérdés marad Magyarország számára: Fidesz vagy nem Fidesz” – közölte a politikus. Szerinte a Fidesz intézkedései, a pártkatonák bebetonozása az intézmények élére azt jelzi, hogy a Fidesz már csomagol, készül a bukásra.
Honnan érkezett a politikába Márki-Zay Péter?
Önéletrajzának adatai szerint a politikus Hódmezővásárhelyen született 1972-ben, konzervatív, vallásos családban. Édesapja a szintén tiszántúli Gyuláról került a városba, édesanyja pedig a városi elit tagjának számított – Márki-Zay anyai nagyapja (a kommunizmusban üldözött) jogász, anyai dédapja pedig a helyi református gimnázium igazgatója volt. Márki-Zay Péter általános és középiskolába is Hódmezővásárhelyen járt, ott házasodott, gimnáziumi osztálytársát, Vincze Felíciát vette feleségül. Hét gyermekük született, a legutóbbi otthonszüléssel. A fizikus Vincze Felícia az Egyesült Államokban szerzett szülésznői végzettséget, illetve kórházon kívüli szülészeti tapasztalatot, és hazatérve maga is egy otthonszülésben segítő vállalkozást vezet.
Márki-Zay a fővárosban végezte felsőfokú tanulmányait; 1993-ban a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán marketingszakos, 1996-ban a Budapesti Corvinus Egyetemen közgazdasági mesterszakos, majd 2001-ben a Budapesti Műszaki Főiskolán villamosmérnöki diplomát szerzett. 2000 és 2005 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen gazdaságtörténetet hallgatott, amelyből 2006-ban le is doktorált.
Közgazdászként és marketingmenedzserként dolgozott, 2004-ben feleségével és akkor még csak öt gyerekével Kanadába költözött, ahol alkalmi munkákat követően a CARQUEST autóalkatrész-kereskedő cégnél helyezkedett el, és ugyancsak a cég alkalmazottjaként települt át az Egyesült Államokba, ahonnan öt év elteltével tért vissza Hódmezővásárhelyre – immáron hét gyermekkel. Az előre eltervezett hazatelepülést követően Márki-Zay újból az energiaszektorban kezdett el dolgozni, s 2014-ig a Szegedi Tudományegyetemen tanított nonprofit és üzleti marketing tárgyakat. 2018 óta Hódmezővásárhely polgármestere, a Mindenki Magyarországa Mozgalom alapító elnöke.