A hétfőn elvégzett nagyszámú, 81 ezernél több teszt eredményeként ugyancsak nagyszámú, 18 863 újabb koronavírus-fertőzéses eset igazolódott be – ez a legmagasabb napi esetszám a járvány eleje óta, a korábbi negatív rekordot október 12-én jegyezték, akkor 16 743 új megbetegedést regisztráltak. Az egy nap alatt koronavírus-fertőzés következményeként elhunytak száma is igen magas, a stratégiai kommunikációs törzs tegnapi jelentése 574 áldozatról tájékoztat (ebből 13 haláleset korábban következett be, de csak most került be az országos összesítésbe) – ez is negatív rekord, korábban október 21-én volt kiemelkedően sok halott, akkor a stratégiai kommunikációs törzs 442 áldozatról számolt be. A hétfő délelőtt – kedd délelőtti időszakban elhunyt 561 betegből 528-an nem voltak beoltva.

A kórházi kezelésre szoruló betegek száma enyhén csökkent hétfőhöz képest, de még mindig 19 700 felett van, a súlyos esetek száma viszont továbbra is növekszik, most már 1805 páciens fekszik intenzív osztályon. Országosan egyetlen szabad intenzív terápiás ágy sem áll jelenleg rendelkezésre COVID-19-betegek kezelésére, leszámítva azokat, amelyeket az alapbetegségük mellett koronavírussal is megfertőződött pácienseknek különítettek el különböző kórházakban.

Ilyen körülmények között jelentette be Klaus Iohannis államfő, hogy mára újabb tanácskozásra hívja össze a koronavírus-járvány megfékezésében illetékes kormányzati tisztségviselőket. Iohannis úgy fogalmazott az elnöki hivatalban tartott tegnapi sajtónyilatkozatában, hogy a koronavírus-járvány negyedik hulláma még a legpesszimistább előrejelzéseknél is sokkal agresszívabbnak bizonyult, az erre való felkészülés több okból is „hiányos” volt, s mindezt tetézte az, hogy az oltáskampány „túlságosan lassan” haladt. Hozzátette, jelenleg nem a hibások keresése, hanem az emberéletek mentése a cél, ezért is fontos sürgősen olyan intézkedéseket bevezetni, „bármennyire népszerűtlenek is lennének”, amelyek a járvány erőszakos közösségi terjedését megakadályozzák. Iohannis az uniós védettségi igazolvány bevezetéséről szóló törvény parlamenti elfogadását sürgette, de felvetette olyan intézkedések meghozatalát is, amelyek rövid távon korlátozzák az emberek mobilitását, interakcióját.

Az államfő ismételten felhívta a figyelmet, hogy a járvány elleni védekezésre az egyetlen hatékony módszer az oltás, figyelmeztetve, hogy azokban az országokban, ahol a lakosság nagy része be van oltva, a koronavírus negyedik hullámát sokkal jobban vissza tudták szorítani. Kiemelte, hogy az egészségügyi személyzet kimerítő küzdelmet folytat a betegek életéért, megjegyezve, hogy még a fejlett egészségügyi infrastruktúrával rendelkező országok egészségügyi rendszerei sem tudnak megbirkózni a fertőzések ilyen magas számával. Romániának tehát külső segítségre van szüksége – tette hozzá.

Növekedett az oltási hajlandóság

Az utóbbi egy hónapban több mint ötszörösére emelkedett az oltási hajlandóság Romániában, hétfőn túllépte a hatmilliót a legalább egy adag koronavírus elleni vakcinával beoltottak száma, ami a 19,3 milliós lakosság 31, a beoltható, 12 év felettiek 35,3 százalékát teszi ki. Ezzel az átoltottsággal, amely kevesebb mint fele az uniós átlagnak, Románia csak Bulgáriát előzi meg az Európai Unióban.

Az oltás iránti érdeklődés május közepétől kezdett csökkenni, amikor megkezdődött a járványügyi korlátozások feloldása, az oltakozás üteme május végétől szeptember elejéig több hullámban napi 5700-ig csökkent. Az oltási hajlandóság szeptember 10-től kezdett emelkedni, miután a kormány bejelentette, hogy belföldön is bevezeti az uniós védettségi igazolvány – a „zöld útlevél” – használatát. A szeptember 17-én kiadott kormányhatározat óta e nélkül már nem lehet vendéglőbe, moziba vagy sportlétesítményekbe menni azokon a településeken, ahol a lakosság több mint 3 ezreléke fertőzött. Ezt követően az oltakozási hajlandóság hirtelen emelkedni kezdett, és az újonnan beoltottak száma első héten 75, később 50, az utóbbi két hétben pedig 20–25 százalékkal haladta meg az előző hetit.

Az időközben kritikussá vált romániai járványhelyzet az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) is arra késztette, hogy oxigéndúsítókat ajánljon fel a túlterhelt romániai kórházaknak és részt vállaljon az oltási kampány fellendítésében. A WHO szakemberei hétfőn a román oltási kampány illetékeseivel tartott távértekezleten próbálták megérteni, hogyan válhatott világelsővé az egymillió lakosra jutó COVID-halálok száma tekintetében egy olyan európai uniós ország, amelyben bármely, az EU-ban elfogadott vakcina korlátozás nélkül rendelkezésre állt.