Ciucă 54 éves tartalékos tábornagy, Románia volt vezérkari főnöke (2015–2019) pártonkívüliként kapott védelmi miniszteri megbízást a 2019 novemberében alakult, Ludovic Orban vezette kisebbségi PNL-kormányban, majd a tavalyi választásokon a PNL jelöltlistáján jutott be a szenátusba. Tavaly decemberben, Orban lemondását követően, a jobbközép koalíciós kormány beiktatásáig, két hétig ügyvivőként vezette a liberális kormányt, majd a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével alakult, Florin Cîțu liberális miniszterelnök vezette koalíciós kormányban ismét védelmi miniszterként tevékenykedett.

A román média a párt éléről államfővé választott Iohannis közbelépésének tulajdonítja a PNL irányváltását. Bár a PNL vezetői szerda este is még azt hangoztatták, hogy a PNL újonnan megválasztott elnökét, Florin Cîțut javasolják a kormányfői posztra, csütörtök reggel a párt végrehajtó testülete egy ötperces ülésen egyhangúlag megszavazta, hogy nem erőlteti tovább – az USR és a PSD által elfogadhatatlannak tartott, a parlamentben megbuktatott – Cîțu kormányfőjelöltségét, hanem az államfő bizalmi embereként ismert Ciucăt jelöli a posztra. Cîțu az államfővel folytatott csütörtöki kormányalakítási egyeztetés után azt mondta: a PNL „politikai érettségről tanúskodó felelős döntést” hozott Ciucă jelölésével, hogy megoldást kínáljon egy olyan válságra, amelyet nem ő okozott.

Médiaértesülések szerint Cîțu háttérbe vonulása nem a jobbközép koalíció helyreállítása előtt akarja megnyitni az utat: Ciucă most egy PNL–RMDSZ kisebbségi kormány számára kérne bizalmat a parlamenttől, de nem az eddigi jobbközép koalíciót felrugó USR, hanem a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező, 2019 óta ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatására számítva.

Dacian Cioloș leszögezte: az USR nem szavaz bizalmat egy nélküle alakult kisebbségi kormánynak, mert az – parlamenti többség híján – nem lesz képes megvalósítani a szükséges reformokat. A PSD elutasító álláspontja annyit változott, hogy már nem sürget előrehozott választásokat, de a Ciucă által megalakítandó kormány támogatásáról csak a miniszterelnök-jelölttel folytatandó tárgyalások után fog dönteni.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a magyar közmédiának nyilatkozva rámutatott: csak tisztelettel tud beszélni egy olyan katonáról (Ciucáról), aki Irakban, Afganisztánban harci alakulatokat vezetett, de elvi kifogása van az ellen, hogy a kormányt egy nyugalmazott katona vezesse, ilyesmire az elmúlt 50–60 esztendőben a demokratikus államokban nem volt példa, ez csak bizonyos időre jelenthet megoldást. „Leülünk, meghallgatjuk, hogyan szeretné vezetni a kormányt, mert egy kaszárnyát nem szeretnénk benépesíteni RMDSZ-es miniszterekkel, a kormány, a politika nem kaszárnya, és ezután tudjuk megmondani azt, hogy merre van az arra. Az biztos, hogy egy kisebbségi kormány nem fog hosszú, nyugodt időszakot megélni” – mondta az RMDSZ elnöke, aki arra számít, hogy Ciucă kormányát már az első, tavasszal várható bizalmatlansági indítvánnyal megbuktathatják a parlamentben.

Arra a kérdésre, hogy milyen elvárásai vannak az RMDSZ-nek a PNL kormányfőjelöltjével szemben, Kelemen Hunor azt mondta: a jobbközép koalíció tavaly decemberben kidolgozott kormányprogramját nem szeretnék átírni, legfeljebb javítani. Meg akarják tudni, hogy Ciucă miként akarja vezetni a kormányt, és azt is tisztázni kell, hogyan működhet a koalíció olyan körülmények között, amikor a PNL elnöke valószínűleg nem lesz tagja a kabinetnek, a koalíciót ugyanis össze kell fogni, a közös munka nemcsak a kormányról, hanem a parlamenti szavazásokról is szól – magyarázta az RMDSZ elnöke. Egy PNL–RMDSZ kisebbségi kormány parlamenti jóváhagyásánál Kelemen Hunor szerint az USR vagy a PSD támogatása is szóba jöhet.