A portál abból az alkalomból kérdezte a püspököt, hogy a múlt héten tanúk kihallgatásával folytatódott a zilahi Wesselényi Kollégium visszaszolgáltatásával kapcsolatos bűnvádi eljárás, amelynek keretében az ügyészek korábban gyanúsítottként idézték be a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK), és az EREK püspökét, Csűry Istvánt és Kató Bélát is.

Az ügy előzményeiről a püspök elmondta: a zilahi Wesselényi Kollégiumot a KREK igényelte vissza, az ingatlan tulajdonjogát alátámasztó dokumentumokat azonban az erdélyi egyházkerület levéltára őrzi, és a restitúciós per során a bíróság elkérte ezeket az iratokat. „A levéltárosunk négy iratról készített másolatot, én intézményvezetőként az aláírásommal szavatoltam a hitelességüket. Ezek voltaképpen az államosításkor készült leltározási jegyzőkönyvek” – részletezte Kató Béla.

Az EREK püspökével augusztus 16-án közölte az ügyész, hogy okirat-hamisítással gyanúsítják. A püspök beszámolója szerint ezen a héten Bogdán Andreát, az evangélikus egyház hivatalos fordítói engedéllyel rendelkező jogtanácsosát is kihallgatták, mert ő fordította le románra az egyház tulajdonjogát alátámasztó iratokat.

Kató Béla abbeli meggyőződését hangoztatta, hogy az ügyészek is tudják: nincs alapja a vádaknak. Emlékeztetett arra, hogy a legfelsőbb bíróság visszaküldte alapfokra a Wesselényi Kollégium restitúciós perének tárgyalását, ám mivel időközben az ingatlan visszaszolgáltatásával kapcsolatban büntetőeljárás is indult, a restitúciós pert a törvény értelmében felfüggeszthetik. Megemlítette: az EREK korábbi jogtanácsosa azért mondott fel, mert féltette a szabadságát, miután elődjét, Marosán Tamást a Mikó-ügyben ártatlanul elítélték. Úgy vélte: a Mikó-ügyben elítélt személyek meghurcoltatásának az volt az üzenete, hogy „aki a magyar egyházakat segíti az ingatlanjai visszaszolgáltatásában, az megütheti a lábát”.