„A múltat így felidézve az emlékek hozzásegítenek gyökereink megismeréséhez, ez jövőnk záloga is lehet. Ismerjük meg elődeinket, akik megtartották az unokáknak azt a polgári miliőt, ami ma körülvesz minket, hogy élhetőbb legyen a város. Igaz, hogy a műemlékvédelem nem terjed ki a temetőkre, de a mi feladatunk, hogy őrizzük meg, hogy még unokáink is lássák” – fejtette ki a séta célját a Tegyünk Kézdiszékért civil tömörülés oszlopos tagja, aki Fórika Balázst, a kantai Szentháromság római katolikus templom kántorát kérte fel „idegenvezetőnek”.  

Az egyórás rendezvényen kéttucatnyi érdeklődő, zömé­ben idősebb személy volt jelen. A séta a temetőkapunál kezdődött, ahol 1901-ben a hálás utókor márvány emléktáblát helyezett a bejárati kapu belső oldalára a temetőhely nagy részének adományozásáért Welnreiter György szeszgyáros, volt főgondnoknak és nejének, Podhora Juliannának. A kántor kutatásai szerint a temető egy részét már a 18. században használták. Az első meglátogatott sír a Vikol családé volt, ahol id. Vikol Kálmán zenetanár és a család több tagja alussza örök álmát. A következő sírkő a temető legrégebbi emlékjele volt, amelyiken az 1768-as évszám olvasható.

A séta során a résztvevők megtekintették többek között Csendőr Jenő kanonok, Kupfermann Marcel gyógyszerész, Mariana Norel egyetemi tanár, Balogh Vendel ügyvéd, Dummel Ferdinánd, Gábor Áron munkatársa, a székely ágyúöntöde művezetője, Dézsi Vilmos kántor, zeneszerző, Jakab István takarékpénztári vezérigazgató, egyházi főgondnok, Bajnok Jenő patikus, Török Andor polgármester, dr. Bertalan János, a szegények orvosa, Miklósy Gyula színművész, színházigazgató, Péter János főgimnáziumi igazgató, Dobolyi Aladár asztalitenisz-edző, Páll Elek kántortanító és Elekes Béla újságíró sírját, valamint a Wertán, Welnreiter, Fehér és Dávid család kriptáját. Valamennyi megállónál Fórika Balázs ismertette az ott nyugvó személy rövid életrajzát.