KármentőKét kérdőív margójára

2021. október 26., kedd, Jegyzet
Demeter J. Ildikó

Nem tudtam kitölteni a sepsiszentgyörgyi közlekedési szokásokat felmérő kérdőíveket. Pedig nagyon örvendtem a kezdeményezésnek – csakhogy mindjárt az elején elakadtam. A hétköznapi városi rutinra vonatkozó kérdések ugyanis egy olyan táblázatba vannak szerkesztve, amely egy kiindulópontot jelöl meg (vélhetően a lakást), és tíz célpontot.

Ezekhez pedig pontos órákat lehet társítani, reggel öttől este nyolcig. És egy-egy célt, a munkába járástól a bevásárláson, szórakozáson, ügyintézésen, sporton, rokonlátogatásokon és egyebeken át a hazamenésig.

Csakhogy a saját rutinom nem ilyen. Már inkább semmilyen a járvány kezdete és az otthoni munka bevezetése, meg hát a foglalkozással járó (hol kisebb, hol nagyobb mértékű) kiszámíthatatlanság miatt, de még emlékszem a korábbi, normális üzemmódra is. Szóval reggel trapp ki a legközelebbi üzletig, de nem pontosan nyitáskor (hatkor), mert a friss pékárú (amiből a szendvics készül) fél hétkor érkezik. Mikor a gyermekek kisebbek voltak, nyolcra jártak iskolába, tehát úgy fél nyolckor kellett elindulni velük, mert nyolckor már munkában kellett lenni. Ez már három út, amiből semmit nem tudok beírni a táblázatba, mert egyik sem pontos órában történik, és nem mindegyik indul otthonról. A délutáni bevásárlás sem, amit lehetőleg munkából jövet szoktam lezavarni, lehetőleg útba eső üzletekből és lehetőleg gyalog, de azért hébe-hóba (egy-két hetente) a nagyobb áruházakba is ki szoktam menni, oda már autóval. És onnan jövet többnyire beugrok a család időseihez ezzel-azzal, ismét nem fix órákban, és anélkül, hogy előbb hazamennék. Ügyintézni sem kell mindennap, de amikor igen, akkor nem tudom előre megmondani, hogy mennyi időt vesz fel – még azt sem, hogy mikor megyek az illető hivatalhoz, mert ha sokan vannak, és nem sürgős a dolog, inkább nem állok sorba. Ezt amúgy vegyes üzemmódban végzem: a belvárosban gyalog, ha többet kell járni, autóval, mert a buszok másutt kanyarodnak. A távolságok ugyan nem nagyok, de a 10–15 perces séták oda-vissza már fél, és ha többfelé kell menni, akár másfél órát is felvesznek, ami munkaidőben (az ügyfélfogadások zöme akkor van) bizony számít (maga az ügyintézés még ezen felül jön). A kerékpár nem megoldás: ha le is lehet kötni valahová, úgyis legombolnak róla minden mozdíthatót.

A biciklizős kérdőívvel sem jártam sokkal jobban. A napi mozgást – sok más sepsiszentgyörgyihez hasonlóan – tavasztól őszig számomra is a Sugásfürdő felé való kerekezés jelentette (ami meg sem jelenik az opciók között), de mennék másfelé is, ha legalább a forgalmas utak mentén (vagy másutt, például az Olt gátján) lennének bicikliutak. És nemcsak a falvakba, ahogy a táblázat kéri a választ (nyilván az ingázókra gondolva), hanem például a Besenyői-tóhoz vagy a Rétyi Nyírbe. Ezekhez amúgy megtennék a mezei utak is, Ausztriában is sok ilyen van, csak ki kellene jelölni a biztonságos nyomvonalat (amely például az agresszív kutyákat is elkerüli). Jelzések a még viszonylag csendes mellékutakon, a félreesőbb települések között is elkelnének, Háromszéken ugyanis – a sokaknak túl nagy kihívást jelentő (és újabban sajnos medveveszélyes) erdei ösvények mellett – jó néhány hely alkalmas a nyugodt családi tekerésre, és valószínűleg többen ülnének kerékpárra, ha nem nekik kellene még a feltérképezést is elvégezniük ahhoz, hogy egy szabadnapon vagy egy nyári délutánon megnézzék valamelyik kúriát vagy kipróbáljanak egy népi feredőt. Ha lenne naprakész tájékoztatás (térkép és telefonos alkalmazás) arról, hogy melyik látnivalóhoz milyen minőségű úton lehet eljutni, mekkora a távolság és a szintemelkedés, hol lehet megpihenni, ebédelni vagy legalább ivóvízhez jutni, az nemcsak az egészséges életmód terjesztését mozdítaná elő, hanem a falusi vendéglátást is.

Micsoda élmény lenne például egy Olt menti biciklitúra! A Nagyhagymás tövéből indulna az ember, és szépen legurulna a gáton akár Fogarasig is. Útközben sokszor megállna megcsodálni, amit Székelyföld nyújtani tud: Csíkországot, a tusnádi szorost, vagy még előtte feltérhetne a Szent Anna-tóhoz Lázárfalváról; Sepsiszentgyörgy után egy kis barcasági kóstoló következik, majd a Székföld, Erdővidék, a rákosi szoros, Alsórákos, Datk, és a jelentős magyar történelmi örökséggel bíró Olthévíz, Halmágy után a fogarasi vár, az ottani magyar közösség... Ebédelhetne hangulatos vidéki udvarokon (háztáji kosztot) és városi főtereken (globális menüből), aludhatna szénapadláson és kastélyszállodában, fürödhetne a folyóban (ha elég tiszta lenne, de ez egy másik álom), borvízben és strandon is, magába szállhatna műemlék templomban és elheverhetne egy virágos réten vagy egy öreg fa árnyékában. Ehhez épp csak a bicikliút hiányzik.

Igen, kell. Mindenhol.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 503
szavazógép
2021-10-26: Közélet - Fekete Réka:

Megrohamozták az oltóközpontokat (Háromszéki oltáshelyzet)

Úgy tűnik, az oltást elutasítók, illetve azzal eddig kivárók egy része meggondolta magát, és a koronavírus-járvány negyedik hullámának térségünket is elérő rohamos terjedése, valamint a szigorítások miatt beoltatja magát. A sepsiszentgyörgyi oltóközpontot valósággal megrohamozták az igénylők, a hétvégén a korábbi hetek napi oltásainak többszörösét jegyezték, de Háromszék többi városában is megnövekedett a jelentkezők száma.
2021-10-26: Közélet - Iochom István:

Kopjafa Bélafalván

Huszonöt esztendeje annak, hogy 1996. szep­tember 15-én a bélafalvi elemi iskola néhai Rancz Lajos akkori tanító kezdeményezésére felvette a falu leghíresebb szülöttje, Tuzson János, az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc honvéd őrnagyának a nevét.