A hétvégén Rómában szervezett G20-csúcstalálkozón egy sor olyan globális kérdésben született elvi döntés, ami nagyban befolyásolhatja a világgazdaság jövőbeni alakulását. Ezekből emelünk ki – a teljesség igénye nélkül – néhány fontos elemet.
Globális minimumadó
A G20-országcsoport vezetői támogatják a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a 15 százalékos globális minimumadóra vonatkozó megállapodását. A tagállamok vezetői által elfogadott tervezet értelmében a csoport vezetői felszólítják mindazokat az országokat és joghatóságokat, amelyek együttműködnek az OECD 15 pontból álló, adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás (Base Erosion and Profit Shifting, röviden BEPS) elleni akciótervének végrehajtásában, hogy mielőbb dolgozzák ki a modell szabályait és a többoldalú eszközöket, ahogyan az a részletes végrehajtási tervben szerepel, hogy az új szabályozás globális szinten 2023-ban életbe léphessen.
Az OECD 2019-ben kezdte kidolgozni a globális minimumadó-szabályozás keretrendszerét. Az októberben 136 ország által Párizsban elfogadott megállapodás lényege, hogy a jövőben egységesen 15 százalékos társasági adót alkalmaznának a kormányok a multinacionális vállalatokra, köztük az olyan óriáscégekre, mint a Google, az Amazon, a Facebook, a Microsoft és az Apple, megnehezítve számukra az adóelkerülést, amelyet úgy értek el, hogy alacsony adókulccsal rendelkező országokban hoztak létre irodákat.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerint a minimumadó bevezetése segítséget jelent az amerikai cégeknek és munkásoknak, még akkor is, ha a megállapodás értelmében számos amerikai székhelyű cégnek (köztük a digitális technológiai óriásoknak) mostantól több adót kell fizetnie.
Transzatlanti együttműködés
A transzatlanti együttműködés új korszakába lép az Egyesült Államok és az Európai Unió, miután a római G20-csúcson sikerült megállapodásra jutni arról, hogy véget vetnek az acél- és alumíniumkereskedelemmel kapcsolatos vitáknak. Joe Biden amerikai elnök ezt azután jelentette be, hogy megbeszélést folytatott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. A két vezető ígéretet tett arra, hogy átfogó megállapodást fognak kötni a szektort érintő kérdésekben. Mindez egy megújult partnerséget jelez előre gazdasági és környezetvédelmi ügyekben – emelték ki.
A megegyezésről először Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Katherine Tai, az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselője és Gina Raimondo kereskedelmi miniszter beszélt. Ők annyit közöltek, hogy a pótvámokat előíró cikkelyt nem fogják teljes egészében megsemmisíteni, hanem előírják, hogy bizonyos mennyiségig vámmentesen lehet majd európai acélt és alumíniumot szállítani az Egyesült Államokba. Cserébe ezért az Európai Unió is eltörli az amerikai pótvámokra válaszul bevezetett, több száz termékre vonatkozó védővámjait, az Egyesült Államok vállalja, hogy az országba Európán keresztül kizárólag európai gyártású acélt fog importálni.
Donald Trump volt amerikai elnök 2018 márciusában rendelte el, hogy az acéltermékek behozatalára 25 százalékos, az alumíniuméra pedig 10 százalékos pótvámot vessenek ki. Döntését az amerikai gazdaság érdekeivel és az amerikai nemzetbiztonság elsőbbségével indokolta.
Joe Biden most kiemelte: az acél- és alumíniumimportra kivetett amerikai pótvámok ügye miatt kialakult vita lezárása segíti a klímaváltozás elleni küzdelmet is, mert azzal megakadályoznák azt is, hogy a Kínában erőteljes károsanyag-kibocsátással előállított „piszkos acél” bejusson a piacaikra.
Üzemanyag mint (politikai) fegyver
A római G20-csúcson természetesen az orosz földgázügy is terítékre került. Az amerikai elnök megismételte, hogy Oroszországnak nem szabad káros politikai célokra kihasználnia a gázszállításokat. Az Angela Merkel leköszönő német kancellárral, illetve leendő utódjával, Olaf Scholz-cal tartott megbeszélésén mindenekelőtt azt vitatták meg, hogy miként lehetne Oroszországot eltántorítani a gázszállítások manipulációjától. Biden egyben kiemelte az Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlat 2. gázvezeték kapcsán létrejött amerikai–német megállapodás végrehajtásának szükségességét és az ezzel kapcsolatos együttműködés folytatását. Az amerikai–német egyezség értelmében Washington letesz a Balti-tenger alatt húzódó gázvezeték miatt kivetett, illetve kivetendő szankciókról, Berlin pedig vállalta, hogy ukrajnai beruházásokba fog befektetni, és az Ukrajna ellen irányuló esetleges orosz lépésekre a maga részéről büntetőintézkedésekkel reagál.
Oroszország több vezetéken keresztül szállít gázt Európába. Szombaton azonban részben leállt a gázszállítás a Jamal-Európa csővezetéken, amely Lengyelországon keresztül visz földgázt Németországba.
Járvány, klímaváltozás
Tartalmas fordulópontnak nevezte a római G20-csúcstalálkozó záródokumentumát a házigazda Mario Draghi olasz miniszterelnök, aki szerint a járvány és a klímaváltozás tudatosította a globális kihívások megoldásának sürgősségét. Draghi eredménynek nevezte, hogy a csúcs elfogadta azt a tudományos megállapítást, miszerint az évszázad feléig 1,5 Celsius-fokra kell korlátozni a globális hőmérséklet-emelkedést, és hangsúlyozta a szénsemlegesség melletti elkötelezettséget. Kiemelte, hogy a világ vezető országai évi százmilliárd dolláros támogatásról egyeztek meg, amivel a fejlődő országok klímapolitikáját segítik. Mario Draghi azt mondta, hogy a 2015-ös párizsi klímacsúcs nem váltotta be ígéreteit, mivel azóta a szén-dioxid-kibocsátás mértéke nőtt, főleg a Covid-19-járvány első hullámai után bekövetkezett termelési növekedés miatt.
