Az ajánló szerint az előadás arról szól, hogy egy vándorló társulat rátalál a közönségre, és történetei közül olyant mesél, ami a lelket felemeli – „szerelemmel, felszabadító hőssel, harccal és minden más fűszerezéssel”. A játék során a történet önmagát kezdi írni, és a kis csapat ráébred, hogy a sárkány legyőzése során saját hitetlenségükkel is meg kell küzdeniük. „Hiszen a szörnyű pikkelyes fertelmesség már-már tiszta lelküket is rabul ejtette. Vajon lesz-e ereje Györgynek, hogy égi-földi küzdelmében rendre igazítsa a világot?” – teszik fel a kérdést az alkotók az előadás ajánlójában.

Pár évvel ezelőtt kezdtek igazán érdeklődni a téma iránt, amikor a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok megújítására, vonzóbbá tételére törekedvén a Cimborák társulatával együtt kitalálták és elkészítették azt a bizonyos sárkányt, mely különböző helyeken megjelent a városban – mondta lapunknak Vajda Zsuzsanna. Aztán tovább kutatták Szent György legendáját, és izgalmas felfedezéseket tettek. „Rengeteg település nevében, címerében megjelenik Szent György, szerte a világon ismerik, tisztelik. Rajta van a magyar Szent Koronán is. Kíváncsiak voltunk, ki is valójában ez a hős, aki a második században élt, és ekkora tiszteletet vívott ki magának” – fogalmazott a rendező. A sárkány után is kutakodtak, megnézték, hogy a népmesékben milyen szerepe van, hányféle minőséget képvisel, és vajon miért ilyen. Az előadás mindenkinek szól, aki elmúlt már 6 éves, az alkotók bíznak benne, hogy a szentgyörgyi és a környékbeli felnőttek is kíváncsiak lesznek erre a témára.

Az előadás dramaturgja Prezsmer Bolgárka, de közösen dolgoztak a szövegkönyvön, sokat alakult a szöveg a helyzetekre épített improvizációk során. A rendező szerint nagyon tartalmas és intenzív próbafolyamat végén járnak, jó volt újra együtt dolgozni a Cimborákkal, akiket még Nagy-Kopeczky Kálmán társulatvezető idejében ismertek meg, és az ő halála után még szorosabb lett az együttműködésük. „Kálmánnak volt egy kedvenc meséje, A halhatatlanságra vágyó királyfi, és szerette volna, hogy azt mi rendezzük meg itt. Sajnos erre csak az ő halála után adódott lehetőség, és olyan barátságos és emelkedett légkörben zajlott az a munka, hogy azóta lelkileg és szellemileg is nagyon közel érezzük magunkat ehhez a társulathoz” – mondta végezetül Vajda Zsuzsanna.

Pilári Gábortól megtudtuk, hogy a pécsi MárkusZínház egy 35 éve működő családi bábszínház, ezért a játszás mellett a rendezői, tervezői, zeneszerzői munkába is beletanultak. Ő maga eredetileg asztalosnak és bútorrestaurátornak készült, gyakorolta is ezt a szakmát, amit nagyszerűen tud kamatoztatni a díszlet- és bábkészítésben. Azonban náluk képzettebb bábtervezőkkel is dolgoznak, ezúttal is ez történt: Néder Norbert és lánya, Janka készítette a Szent György és a királylány bábokat a mostani előadáshoz. A díszletet olyanra tervezte Pilári Gábor, hogy egyszerűen lehessen szétszedni, összerakni, így könnyű legyen turnézni az előadással. Az előadás szereplői: Daróczi Klarissza, Gecse Noémi, Nagy Lázár József, Páll Gecse Ákos, Sánta Yvette. Zeneszerző: Pilári Áron.