A PNL másik opciója a tavaly decemberi választások után létrehozott jobbközép koalíció helyreállítása lenne, az RMDSZ-szel és a Mentsétek Meg Romániát Szövetséggel (USR), amely szeptemberben kilépett a közös kormányból, és a parlamentben az ellenzékkel összefogva megbuktatta a Florin Cîțu vezette kabinetet. Médiaértesülések szerint azonban a PNL vezetői inkább a szociáldemokratákkal békülnének ki, már csak azért is, mert az USR-től kapott sebek még túl frissek, a PSD-vel pedig akkor is kényelmes többséget tudnak alkotni, ha a párt éléről leváltott, a frakcióból kilépett Ludovic Orbant további liberális törvényhozók követnék. A PNL 134 képviselője és szenátora közül eddig 17 lépett ki a frakcióból.

Az RMDSZ bevonásának szándékát mindkét nagy párt vezetője megerősítette pénteken egy gazdasági fórumon. Florin Cîțu ügyvivő miniszterelnök, a PNL elnöke szerint a hétfői döntéstől függetlenül az RMDSZ kormányon marad. Marcel Ciolacu, a PSD elnöke is úgy vélekedett: mind az RMDSZ-t, mind a nem magyar kisebbségek frakcióját be kell vonni abba a ,,politikai építkezésbe”, amely a PSD és a PNL között kezdődött. A PSD elnöke ugyanakkor cáfolta azt a sajtóértesülést, miszerint eleve hétéves – a következő parlamenti ciklust is magában foglaló – időszakra terveznének a PNL-vel. Szerinte az együttműködés távlatai helyett most a kormányra rövid távon váró teendőkre kell összpontosítani, hogy az ország át tudja vészelni a telet. Arra a kérdésre, hogy a kormányfői posztra a koalíció legnagyobb pártjaként igényt tartó PSD el tudna-e fogadni egy liberális miniszterelnököt, Ciolacu azt válaszolta: szerinte már Florin Cîțuban is tudatosult, hogy többé nem lehet kormányfő. Hozzátette: a közös kormányprogramot, a koalíció működési elveit kell tisztázni a liberálisokkal, nem jó látatlanban osztozkodni a kormányzati posztokon.

A PNL-nek és a PSD-nek együttesen csaknem 60 százalékos többsége van a parlementben, az RMDSZ 6,2 és a kisebbségi frakció 3,9 százalékával pedig már az alkotmányos reformot is lehetővé tevő kétharmados többséget alkothatnak.

Kelemen Hunor ügyvivő miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke úgy értékelte: a pártok közti bizalmatlanság áthidalása érdekében olyan közös, hosszú távú tervet, elképzelést kell találni, amely segíthet túllépni a közelmúlt sérelmein. ,,Ha létrejön egy ilyen széles többség, a célok között kell szerepelnie az alkotmányos reformnak, hosszú távú perspektíváról lehet beszélni” – magyarázta Kelemen Hunor, aki szerint a kormányalakítási tárgyalások két-három hétig is elhúzódhatnak.

Klaus Iohannis államfő csütörtök este bejelentette, hogy csak akkor hívja formális egyeztetésre a parlamenti pártokat, amikor kialakul az új kormány jóváhagyásához szükséges parlamenti többség.