A sepsiszentgyörgyi Gulliver Napközi Otthon és az isztambuli Papatya Anaokulu óvoda között létrejött stratégiai partnerség, az Erasmus+ projekt gyakorlatba ültetési időszaka 2019 decemberétől 2022 júniusáig tart. Az eddig eltelt időszakban változatos tematikák kerültek feldolgozásra az interkulturalitás jegyében. Ezen a héten tevékenységünk a Szent Márton-ünnep köré épült, a Gulliver Napközi Otthonhoz tartozó 5-ös tagóvoda munkaközössége vezetésével.
Óvodánkban a Márton-ünnepet először 1998-ban tartotta a Waldorf-csoport, és örvendetes módon ma már városszerte belopódzott a pedagógusok, gyerekek, szülők szívébe. Az ünnep üzenete: Segíteni jó! Adni jó! Megosztani jó!
November 11-én Szent Mártonra emlékezünk, aki a legenda szerint egy hideg novemberi napon kardjával kettévágta széles köpönyegét, megosztva azt egy koldussal. Ő valósította meg az Újszövetség igéit: „Amit a legkisebb testvéreim közül eggyel tettetek, azt velem tettétek.” (Máté 25,40) Ezért lett Márton a keresztény testvéri érzés példája. Az ember saját fényét viszi a külvilágban eluralkodó sötétbe, ezáltal készíti elő szíveinket az adventre.
Hogyan is visszük be ezt a motívumot az óvodai tevékenységekbe? Megfigyeljük a természetet, amely novemberre elhal, lassacskán téli álmába merül. Egyre rövidebbek a napok, hamarabb sötétedik, egyre hidegebb van, az apró élőlények téli álomba szenderülnek. A hideg elindítja a kristályosodást a föld alatt, mivel fagyni kezd a föld. A gyerekek tudják, hogy a törpék és a manók azok, akik erre figyelnek, és egész télen át vigyáznak a fák, bokrok, a földben telelő növények gyökereire, hagymáira.
Különféle népszokások is fűződnek a Márton-naphoz, mint a libalakoma. Az 1171-ből származó első írásos beszámoló szerint ez a nap jelentette a paraszti év végét, amikor a cselédek az évi bérük mellé ráadásként egy libát is kaptak.
Mindezek fényében a héten versekben, mondókákban, kiszámolókban, dalokban, mesékben, tevékenységekben megelevenedtek a manók, a törpék, lámpások, a legenda és a libás játékok – sajnálatos módon csak online formában. Az eddigiekben lámpásokat készítettünk különféle technikákkal és Márton-cipót sütöttünk. Az ünnep napján az előző években, a szülőkkel együtt, kis lámpásaink fényét megosztottuk a törpékkel, manókkal, hogy ezt a fényt vigyék ők a fáknak, bokroknak, bogaraknak, rovaroknak. Az erdőszéli tisztáson vagy a városi parkban közösen énekelve megosztottuk a Márton-cipót vagy libazsíros kenyeret ettünk. Kívánjuk, hogy „Jézus szava gyújtson lámpásunkba fényt, azt hordozzuk széjjel s vesszen a sötét!”
Pál Emese
