Tanösvény a Büdös-hegyen, palló a látogatóknak a torjafürdői lápban, medvebiztos szeméttárolók – egyebek mellett ezeket hozta létre a sepsiszentgyörgyi Vinca Minor Egyesület a Csomád-Bálványos védett területen az elmúlt két év során – derül ki az övezet védelmére vonatkozó, december végén záruló projektjük eredményeinek ismertetéséből.
A Csomád-Bálványos védett terület megőrzésére vonatkozó, 2,318 millió lejes összértékű projektet 2019. november elején kezdte el a Vinca Minor Egyesület és 2021. december végén fejezi be. A felhasznált vissza nem térítendő támogatás 2,294 millió lej, ebből az EU-s társfinanszírozás értéke 1,95 millió lej, a többi kormánytámogatás. A projekt célja Csomád-Bálványos Natura 2000 besorolású terület fokozott védelme volt. A Vinca Minor Egyesület látta el korábban a terület gondnokságát, és most megvalósították azokat az elképzeléseket, amelyeket a természetvédelmi terület kezelési tervében is rögzítettek.
Beszámolójukban összefoglalták mindazt, amit a pályázat révén sikerült kivitelezniük. A torjafürdői lápban 350 méter kerítést és mintegy 30 méternyi pallót készítettek el, mint fogalmaznak, a kerítéssel a lápot veszélyeztető legeltetést próbálják megakadályozni, a palló pedig a lápot felkereső turistáknak biztosít megfelelő látogatási lehetőséget. A kerítésre villanypásztort is szereltek, amelyet napelem táplál. Kiépítettek három pihenőhelyet asztalokkal, padokkal és tűzhelyekkel a 18-as forrás közelében, a Szeregető-forrásnál, illetve a Torjafürdő lápjánál. Elhelyeztek három, medve által ki nem nyitható szeméttárolót (a Vár Panzió mellett, az Istvána Panzió mellett és a 18-as forrásnál), melyek védelmét villanypásztor is biztosítja.
A Büdös-hegyen tanösvényt alakítottak ki, információs táblákkal, 40 méteres szakaszon lépcsőket építettek, korlátot helyeztek el, és a tanösvény mellé hat padot is kihelyeztek. A természetvédelmi területen rögzítettek 23 figyelemfelkeltő táblát is, azok a medvék jelenlétére, a kétéltűek, illetve a lápos élőhelyek fontosságára hívják fel a figyelmet.
Több tanulmányt és adatbázist is összeállítottak – felmérték például a védett terület erdeiben lévő öreg, odvas fákat (a szakértők több mint 900 ilyen fát azonosítottak), a legelőkön lévő hagyásfákat, melyek nagyon lényegesek a biodiverzitás szempontjából, hiszen élőviláguk nagyon gazdag, különösen fontosak a denevérek számára, ezért ezeket a fákat meg kell őrizni. Tanulmány készült továbbá a tőzeglápokról, az invazív fajokról, valamint a legeltetés hatásáról. Védett fajok és élőhelyek megfigyelése is pályázatuk része volt, hat ilyen jelentés született. Ezenkívül kéttucatnyi ökológiai témájú oktatási és nevelési tevékenységet szerveztek Sepsibükszád és Torja iskoláiban, hat alkalommal pedig terepbejárást tartottak sepsibükszádi és torjai gyermekeknek.
Egy sepsiszentgyörgyi filmes csapat természetfilmet készített a Csomád-Bálványos védett területről, az Őrzők nyomában című filmet megosztották már a Vinca Minor Facebook-oldalán, és közelebbről terveznek egy mozis bemutatót is Sepsiszentgyörgyön. Érdeklődésünkre Para Zoltán, az egyesület projektmenedzsere elmondta, a védett terület korábbi gondnokaiként úgy látják, a Csomád-Bálványos általuk felügyelt övezete természetvédelmi szempontból e pillanatban a legjobban ellátott, s mostantól ki lehetne teljesíteni eddigi, tízéves munkájukat. Hogy a folytatás mégsem elképzeléseik szerint alakul, arról már nem ők tehetnek: 2018-ban a Dăncilă-kormány arról határozott, hogy a természetvédelmi területeket kiveszik az addigi, jobbára civil szervezetek gondnokságából, s a védett övezetek felügyeletére létrehoztak egy új állami hatóságot, a Természetvédelmi Területek Országos Ügynökségét.
