Napsugaras idő fogadott Felső-Mezőföldön, a Csernáton és Szentkatolna közötti térségben. A betakarodás már a vége felé járt, a mezőn csak a mélyszántást végző traktorok hangoskodtak, kukoricát és annak levágatlan megkésett szálait lebegtette a szél, és a répaféleségek vártak még a begyűjtésre. Sok helyen szépen zöldell már a jövő évi kenyérnekvaló. A zömében Szentkatolna községhez tatozó falvakban azonban élénk volt a mozgás, Márkosfalván és Hatolykán hozzáfogtak a belső utcahálózat aszfaltozásához, Martonfalván építették az új papi lakást.
Jó termés jó árban
Az idei az időjárás vonatkozásában rendes esztendőnek mutatkozott – tájékoztatott Bajcsi Ákos mérnök, a Timate Kft. társtulajdonosa. Mint mondta, a váltakozó helyi klímát kihasználó gazdának sikerekben is volt része, ha a szabályokat betartotta. Bajcsi mérnök és a társtulajdonos Moldován Csaba mérnök nagybani és ahol szükséges, öntözéses növénytermesztéssel foglalkozik. Az idén búzát, burgonyát és zöldségféléket termesztettek. Búzából majdnem rekordtermést értek el, olyan 6 és 7 ezer kiló között ingadozott az átlagtermés hektáronként, ami a vidék viszonyaihoz képet elég jónak nevezhető, s amit 180 hektáron valósítottak meg.
A búzának, a burgonyának, de a zöldségféléknek (hagymának, sárgarépának és céklának) is ebben az esztendőben eléggé jól alakult az ára. A hagyma és a cékla átlagtermése 60–65 tonna, míg a sárgarépáé megközelítette a hektáronkénti 100 tonnát. A cégnél a műszaki technika fejlődése miatt egyfajta kényszer mindig az újítás-fejlesztés és a beruházás. A nyáron elkészült egy méretes új épület, ahol egy sárgarépa-csomagoló berendezés kapott helyet (kép). A Timate termékeit a szupermarketek vásárolják fel, melyek megkövetelik a termékek jó minőségét és biztonságos tárolását. Megtudtuk, hogy a Lidl cég minőségi laboratóriumával kötött szerződést a termelő, amely azonnal jelzi, ha valami gond van a befutott termékeknél.
„Esett a hozam Hatolykán” – Fejér Zsombor
Aszfaltoznak Kézdimárkosfalván
Megkezdték a Kandia nevű belső utca korszerűsítését. Elkészült a 110 méter hosszú utcaszakasz törtkővel való alapozása, csak az aszfaltozással alkalmas időjárásra vár a kivitelező.
Márkosfalva közbirtokossági erdőrésze a dálnoki hegyekben található, nemrég fejezték be a kibélyegezett famennyiség kivágását. Közel 60 köbméter fenyőt termeltek ki a Berzéte-pusztán, amit épületfaként értékesítettek. A pusztát legelőként bérbe adta a birtokosság egy márkosfalvi juhásznak. Száznál több köbméter vegyes tűzifát termeltek ki a Hosszúbérc dűlőben, amit a feliratkozott mintegy 250 jogos résztulajdonos saját költségén hazaszállíttat – tájékoztatott a közbirtokosság elnöke, Gál Attila.
A nyáron dolgoztak a márkosfalvi református lelkészi lakás tatarozásán. Meg kellett erősíteni az épület hátsó falát, s ha kedvez még az idő, szigetelésére is sor kerül, a hozzávalókat már beszerezték – tudtuk meg szintén Gál Attilától, aki az egyházközség számadó gondnoka is.
Mátisfalva (jelenleg már összeépült Márkosfalvával) református műemlék temploma valóságos idegenforgalmi érdekesség, de sajnos már nagyon megviselte az idő, felújítása-restaurálása sürgető lenne. Mentéséről nem mondana le a presbitérium, de műemlék jellege miatt számtalan engedélyre van szükség, és a munkálatok is jelentős összegbe kerülnek.
Székely színekben tündököl a kis templom szószékkoronája, amely 1785-ből való. Készítőjének sírkövét a templomban őrzik. A templom rokokó fülkagylós és barokk virágornamentikával díszített karzatmellvédjei egyediek, mennyezeti kazettái 1820-ban készültek. Ezekkel egykorú lehet régi úrasztala is. Tornyában műkincs értékű harangocska van, Tartler János neves brassói szász mester munkája 1780-ból.
Eltelt halottak napja, de szomorúan állapítottuk meg, hogy a település két jeles szülötte, a festőóriás Barabás Miklós mellszobrára és a forradalmár-mérnök Bodola Lajos (1825–1897) síremlékére nem jutott egy-egy szál virág. Bodola ’48-as főhadnagy volt, Bem őt bízta meg a Vöröstoronyi-szoros védelmével. Törökországba emigrált, ahol Kossuth szolgálatába szegődött. Olaszországban mint út-, híd- és vasútépítő mérnök dolgozott. Síremlékét megviselte az idő, mentésre szorul.
Kézdimartonfalván új lelkészi lak épül
Közel két és fél éve pásztorolja a kézdimartonfalvi református gyülekezetet tiszteletes Lőrincz Ágoston marosvásárhelyi születésű fiatal lelkész. A teológia elvégzése után segédlelkészként szolgált a Kolozsvár Bulgária-telepi gyülekezetben. A martonfalvi református gyülekezet és a hatolykai leányegyházközség szeretettel fogadta a fiatal lelkipásztort. A martonfalviaknak abban az örömben volt részük, hogy a magyar kormány támogatásával lehetőség nyílt új lelkészi lakást építeni, s azzal felcserélni az időviselt öreg parókia épületét. Tervek szerint idén a munkálatok 75–80 százalékát szándékoznak kivitelezni, jövő tavasszal pedig újrakezdik majd a tél miatt leállott munkálatokat. Nincsen szándékukban elbontani a régi parókiát, ott szeretnének idővel – többek között – falumúzeumot is berendezni.
A munkálatokkal egy időben a gyülekezetnek gondja volt a falu A besorolású műemlék templomára, állagmegóvási munkálatokat sikerült elvégezni: cserépforgatást, csatornajavítást, szigetelést, az elkorhadt tetőszerkezeti faelemek cseréjét, valamint a templomhajó újrafestését.
– Készek vagyunk megragadni minden pályázati lehetőséget azért, hogy a templom felújítási munkálatai (régészeti és falkutatások) elkezdődhessenek – hangsúlyozta a lelkipásztor. A templom fő turisztikai látványossága a festett kazettás mennyezet (egy része 1754-ből késő reneszánsz stílusban, másik része pedig 1824-ből barokk stílusban), a festett bútorzat, valamint az 1824-ben készített Petrus Gottlieb Schneider-orgona. A szokásos egyházi istentiszteleteken, kátéórákon, vallásórákon túl minden generációnak külön-külön programokkal kedveskednek. Szándékukban áll megszervezni az adventikoszorú-készítést, valamint külön köszönteni és vendégül látni a 70 évet betöltött időseket.
Kerek 50 éve annak, hogy madártani kutatásokba kezdett Kalabér László (1937–2008), Kézdimárkosfalva jeles szülötte, madártojás-szakértő, utazó és szakíró, Háromszék madárkutatóinak egyike. Részt vett a nemzetközi madártani kongresszusokon, végrehajtó bizottsági tagja volt az UNESCO égisze alatt működő Nemzetközi Madárvédelmi Tanács ragadozó madarakkal foglalkozó eurázsiai munkaközösségének. A ragadozó madarak ökológiai szerepével, tojáskutatással (oológia), a mezőgazdasági vegyszereknek a tojáshéjakban való felhalmozódásával foglalkozott. Eljutott Európa majdnem minden országába, volt Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon, de mindkét Sark-vidéken is. Számos szaktanulmánya jelent meg. Önálló kötete: Kézdimartonfalvától Új-Zélandig a madarak nyomában, Brassó–Sepsiszentgyörgy, 1997. Síremléke Szászrégenben található, a tudós a város díszpolgára. Úgy érezzük, hogy mi, háromszékiek is büszkék lehetünk személyére. Emlékét egy kézdimartonfalvi emléktábla őrizné meg a legjobban ott, ahol azt alkalmasnak látná a nemes célra vállalkozó személyiség, avagy csoport.
Aszfalt a Belső utcába
Hatolykán télen is működik a gyógyfürdő
A téli hideg időszakban is igénybe vehetik a gyógyulni vágyók a falu sokoldalú gyógytényezőit, a meleg szénsavas borvizes kádfürdőt, a vidék legerősebb gázfürdőjét (mofettáját), egy egész sor mellékkezelést, a szaunát és a fitneszgépeket. Az emeleti részen hat vendégszoba várja a gyógyulni és pihenni vágyókat – tudtuk meg a fürdőközpont vezetőjétől, Szőke Zsolttól. A szakorvosi vizsgálat biztosított. Program: hétfőtől péntekig 11 és 18 óra között, telefon: 0731 121 077.
A szentkatolnai önkormányzat által megpályázott aszfaltozási program részeként látogatásunk alkalmával itt is dolgoztak a Belső utca korszerűsítésén. A hamarosan aszfaltozásra kerülő utcaszakasz érinti a fürdőközpontot és környékét is.
Hatolyka a Felső-Mezőföld legismertebb krumplitermő vidéke, ahol arányosan van jelen a mérsékelten kontinentális éghajlat minden hasznos tényezője: talaj és mikroklíma, időjárás. Fejér Csaba hatolykai nagybani krumplitermelőtől a jelenlegi mozgópiac helyzete felől érdeklődtünk. Mint mondta, ebben az esztendőben a kedvezőtlen időjárás miatt sajnos csak fél termést értek el, gyakran 20 tonnás hozammal. Van, aki a felvásárló nagy cégeknek leszállította a leszerződött terméket, mások az eléggé ritkán érkező regáti felvásárlókra várnak. A krumpli kilogrammonkénti ára jelenleg Hatolykán – minőségtől függően – 0,9 és 1,20 lej között ingadozik.
Bármikor látogatható Hatolyka ritkaságszámba menő épített öröksége, a római katolikus templom előterében álló, 1668-ban készült, fából ácsolt harangláb. Megyénk legrégebbi haranglábja 353 éves, a tölgyfából készült ácsmunkán semmi jele a fát pusztító élősködőknek. Harangocskája 1703-ból való.
Útjavítás Szentkatolnán
Az egész községre kiterjedő aszfaltozási program részeként két útszakaszon, a 11-es országút és a pálinkafőzde közötti vonalon, valamint az említett műúttól a székelypetőfalvi faluhatárig készítik elő az úttestet, melyekre hamarosan rákerül az aszfaltszőnyeg. A szentkatolnai hivatal az Anghel Saligny kormányprogram alapjaiból szándékszik kivitelezni a községközpont szennyvízhálózatának megépítését, amelyre már készül a hatástanulmány – tájékoztatott Tusa Levente polgármester.
