A középiskolai és szakoktatási keretterv közös törzsének részeként a 2023–2024-es tanévtől kezdődően bevezetik „A zsidók története. A holokauszt” című új tantárgyat – az erről szóló határozattervezetet az ügyben illetékes, döntő házként hétfőn fogadta el a szenátus, hatályba lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség.
Az új tantárgyra vonatkozó tantervet, tankönyveket és módszertant az oktatási minisztérium fogja kidolgozni az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézettel és a holokausztmúzeum tiszteletbeli tanácsának tagjaival közösen.
Az oktatási kerettörvény módosításánál – a nemzeti kisebbségi frakció és több román párt képviselői mellett – az RMDSZ is kezdeményezőként vállalt szerepet. „A jelen intézkedés több mint egy egyszerű tantárgy bevezetése az iskolai kerettantervbe: erkölcsi fejlődésünk, közösségi lelkiismeretünk története, tükre. A világjárvány okozta válság pillanataiban is tapasztaljuk, hogy kellő tudás és felvilágosítás hiányában a társadalom félelemmel és bizonytalansággal reagál, ez pedig gyakran okoz feszültséget és káoszt. Célunk, hogy nemet mondjunk a félelemből és tudatlanságból táplálkozó manipulációra, ordas eszmékre. Remélem, hogy ez a határozat csak egy lépés lesz afelé, hogy felhívjuk a figyelmet a különböző nemzeti kisebbségek vagy a többségi csoportok szenvedéseire, érzékenységére” – idézte Novák Csaba Zoltánnak, a szenátusi tanügyi bizottság RMDSZ-es alelnökének parlamenti felszólalását az RMDSZ hírlevele.
A törvénykezdeményezést 107 szavazattal 13 ellenében hétfőn fogadta el a szenátus. A tervezetet csaknem két héttel korábban a képviselőház hasonló szavazataránnyal fogadta el. Mindkét házban csak a nacionalista szólamokat hangoztató Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvényhozói emeltek kifogást az új tantárgy bevezetése ellen. Szerintük ezzel a bukaresti parlament azt a látszatot kelti, hogy Románia antiszemita ország, ahol a zsidók speciális védelemre szorulnak. Az AUR szerint akkor lenne indokolt a zsidóság történetét Romániában oktatni, ha Izraelben is kötelező tantárgy lenne a románok története.
Románia csak a kétezres évek elején, az ország NATO-csatlakozása előtt, amerikai nyomásra ismerte el, hogy a Ion Antonescu vezette kormány felelős volt több mint negyedmillió zsidó megöléséért az 1941–44-es időszakban. A bukaresti vezetők korábban tagadták a romániai holokausztot, és kizárólag Magyarország felelősségét hangoztatták az észak-erdélyi területekről deportált zsidók vonatkozásában.
A második világháború előtt még több mint 700 ezer zsidó élt Romániában. A holokausztot túlélő romániai zsidók túlnyomó része a kommunizmus és főleg a Ceaușescu-diktatúra idején, illetve közvetlenül utána kivándorolt, és a legutóbbi népszámláláson már kevesebb mint négyezren vallották magukat zsidónak az országban.
