A koronavírus elleni oltási kampány erősítésére és a digitális zöldigazolvány bevezetésével kapcsolatos „nehéz döntések” meghozatalára bátorította Romániát tegnap Bukarestben Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa, aki ebben a tisztségben az uniós vakcinabeszerzésekért is felel.
Az oltásparancsnokkal és a katasztrófavédelmi államtitkárral közösen tartott sajtóértekezletén Breton hangsúlyozta, hogy az emberiség háborúban áll a vírus ellen, a közeledő újabb fertőzési hulláma ellen pedig az EU-nak két védekező eszköze van: az oltás és a zöldigazolvány. Szerinte a nehéz döntéseket most kell meghozni, ehhez pedig politikai bátorságra van szükség.
Németországban, aki nincs beoltva, nem mehet dolgozni, Ausztriában, aki nincs beoltva, annak otthon kell maradnia – sorolta a példákat az uniós biztos. Az immunizálását halogató román állampolgárokról azt mondta: kételkedésük természetes, eleinte mindenki így viszonyult az oltáshoz, de több mint egymilliárd adag vakcina beadása után az EU-ban elegendő tapasztalat halmozódott fel arról, hogy az oltás biztonságos, és hatékony. Breton szerint a habozás egy évvel ezelőtt érthető volt, de most már nincs vesztegetni való idő, a vacillálóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy az életüket és hozzátartozóik életét kockáztatják. Hozzátette: az előrejelzések szerint Európában – az EU-n kívüli országokkal együtt – február végéig további félmillió emberéletet fog követelni a koronavírus-járvány.
Az uniós biztos rámutatott: az EU-ban a polgárok 75 százaléka beoltatta már magát, de egyes országokban – és Románia ezek közé tartozik – jelentős a lemaradás, látogatásának pedig az a célja, hogy támogassa a tagállamokat az oltás és a zöldigazolvány használatában. Hozzátette: a zöldigazolvány hasznosságát bizonyítja, hogy a világon már hetven ország használja.
Raed Arafat katasztrófavédelmi államtitkár felidézte, hogy tavasszal Románia még az elsők között volt a védőoltások terén, most viszont – 44 százalékon stagnáló átoltottsággal – tarthatatlan, azonnali változtatást igénylő helyzetbe került. Arafat hangsúlyozta, hogy a zöldigazolvány a közösséget védi, és minél előbb be kell vezetni, mert emberéleteket ment meg.
Valeriu Gheorghiță katonaorvos, az oltási kampány koordinátora kifejtette: alacsony átoltottsága miatt Románia nincs biztonságban, és az Európai Unió egésze sem lehet biztonságban, amíg egyes tagállamai nincsenek biztonságban. Leszögezte: tudja, hogy az oltás nem népszerű intézkedés, de nem tűrhető el, hogy naponta százával legyenek olyan halálesetek, amelyek megelőzhetőek lettek volna. Az oltásparancsnok rámutatott: az oltás sem nyújt százszázalékos védettséget egyéni szinten, de bebizonyította hatékonyságát közösségi, közegészségügyi szinten. A zöldigazolványra szerinte azért van szükség, mert járványügyi szűrésként működik: a zöldigazolvánnyal rendelkezőknél ugyanis jelentősen kisebb annak a valószínűsége, hogy bárkit is megfertőzzenek vagy ők maguk súlyosan megbetegedjenek.
Hét százalék alatt
A stratégiai kommunikációs törzs tegnapi jelentésének adatai szerint a hét folyamán először csökkent hét százalék alá a pozitív tesztek aránya: a tegnap elvégzett 44 736 vizsgálatnak 6,87 százaléka igazolta a fertőzés megjelenését. Ez 3076 új esetet jelent, amiből 50-et Kovászna megyéből jelentettek, Háromszék fertőzési mutatója 3,54 ezreléken áll. Csökkent a halálesetek száma, szerdán 256-an vesztették életüket koronavírus-fertőzés következtében, a stratégiai kommunikációs törzs még 76 korábbi halálesetet is most vezetett fel a statisztikába. Az összesen 332 áldozatból 311-en nem voltak beoltva, a 21 beoltottból 19-nek egyéb társbetegségei is voltak. Kórházi kezelésre 12 599-en szorulnak, közel 800-zal kevesebben, mint egy nappal korábban, a súlyos esetek száma szintén mérséklődött, tegnap 1632 beteget ápoltak intenzív osztályon.
Az országos közegészségügyi intézet is közzétette a múlt heti adatokat, ezek szerint a november 8-a és 14-e közötti időszakban SARS-CoV-2-vel diagnosztizált személyek 69,7 százaléka nem volt beoltva, a koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetek 89,3 százaléka pedig olyan személyeknél következett be, akik nem kaptak oltást. A statisztika arra is kitér, hogy a halálesetek 85,8 százaléka 60 év fölötti személyeknél következett be, az elhunytak 55,6 százaléka férfi volt. A halálos áldozatok 93,1 százaléka más betegségben is szenvedett.
Nem akarnak tesztelni
Utcára vonulnak a szakszervezetek, ha a kormány nem teszi lehetővé a diákok otthoni nyáltesztes szűrését, és továbbra is a tanügyi alkalmazottakra hárítja ezt a feladatot. A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség tegnapi közleményében felhívta a figyelmet, hogy megbénítaná a tanítást, és fertőzési gócokká változtatná a közoktatási intézményeket, ha a gyermekek tesztelését a tanügyi alkalmazottaknak kell elvégezniük, nem beszélve arról, hogy a pedagógusokat is kitennék a fertőzés veszélyének, mert védőfelszerelést nem biztosítanának számukra.
Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az elmúlt időszakban az oktatási rendszer működését érintő fontos döntések a tanügyben dolgozók és a diákok véleményének teljes figyelmen kívül hagyásával születtek. Szerintük ilyen döntés volt az is, hogy a kényszervakációt követően a tanügyi alkalmazottak átoltottsági szintjétől tették függővé a jelenléti oktatást az iskolákban és óvodákban.
