Beder Imre lelkipásztortól megtudtuk, a templom külső felújításáról szóló döntés egyik napról a másikra született, bár természetesen tudatában voltak annak, hogy előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik a beavatkozás. Ezelőtt három-négy esztendővel a püspökségtől kaptak egy átiratot, amelyben arra kérték, jelezzék, hol van szükség templomjavításra, és milyen összegre lenne szükség. A válaszlevélben ismertették, milyen jellegű gondjaik vannak az épülettel. Nagy meglepetésükre néhány hónappal később válasz érkezett: Magyarország kormánya támogatja a munkálatot, ha a dokumentáció elkészítése után megfelelő árajánlatot is kapnak.

Először a templomtető felújítására nyújtottak be pályázatot, ami kissé nehézkesen indult, az általuk igényelt összeg csak a munkálat háromnegyedére volt elég, de végül ez is megoldódott. Egy második csomagban a templom külső javítására pályáztak, és kaptak tizenötmillió forintot. Ez a munkálat a vége felé tart, és abban reménykednek, hogy jövő esztendőben a belső javítás következhet.

Időközben egy másik pályázatnak köszönhetően az Iskola utcában a parókia ikerépületét is sikerült felújítani, melyben jelenleg óvoda működik.

Az impozáns méretű református műemlék templom a Gábor Áron tér délnyugati oldalán helyezkedik el. Az ezer személy befogadására alkalmas épület Erdély legnagyobb templomainak egyike. Építtetője Nagybaconi Keresztes Máté esperes, generalis notarius, későbbi erdélyi püspök volt, aki 1783 adventjén szentelte fel az új templomot Isten dicsőségére.

Az 1834-es nagy tűzvészben a református templom is nagy károkat szenvedett: a tetőszerkezet leégett, a papi és a kántori lak, a harangok is áldozatul estek, leégett a levéltár a benne őrzött értékes iratokkal, kegytárgyakkal együtt, csupán a kőfalak maradtak meg. A nagy tűzvész után a céhek és a hívek adományaiból négy év alatt a templomot újjáépítették, 1838-ban lett kész a ma is látható formájában.