Az emberi jogok által vezérelt külpolitikára törekednek a közös kormányzásra készülő német pártok – derül ki a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) koalíciós szerződéséből, amelynek dokumentumát tegnap mutatták be Berlinben. A Merjünk nagyobb előrelépést – Szövetség a szabadságért, az igazságosságért és a fenntarthatóságért című szerződés összeállítása után az elfogadás folyamata következik.
A Zöldek egy csütörtökön kezdődő tíznapos hibrid – online, illetve levélben leadott voksokon alapuló – pártszavazáson döntenek. Az SPD a december 4-én, az FDP a december 5-én tartandó rendkívüli pártkongresszusán dönt a szerződésről. Ha mindhárom párt elfogadja, a december 6-án kezdődő héten a szövetségi parlamentben (Bundestag) megválasztják kancellárnak Olaf Scholzot, a szociáldemokraták jelöltjét, és megalakul az új német kormány.
Olaf Scholz a 177 oldalas szerződést bemutató tájékoztatón elsőként azt emelte ki, hogy az ország modernizációjára készülnek, így elkezdődik a beruházások évtizede, legelső intézkedéseik között pedig 9,60 euróról 12 euróra emelik az óránkénti bruttó minimálbért, amivel tízmillió munkavállaló helyzetét javítják. Hangsúlyozta, hogy az elsősorban az éghajlat védelmét és a közlekedési, távközlési, oktatási és egyéb infrastruktúra fejlesztését szolgáló beruházások sok pénzt emésztenek fel. Azonban minden tervezett vállalkozás finanszírozható, és a koalíciós pártok elkötelezettek az úgynevezett alkotmányos adósságfék szabálya mellett, amely előírja, hogy a konjunkturális hatásoktól megtisztított költségvetési hiány nem haladhatja meg a hazai össztermék (GDP) 0,35 százalékát.
Christian Lindner, a jobbközép irányultságú FDP elnöke – aki várhatóan pénzügyminiszter lesz az új kormányban – elmondta, hogy három, erősen különböző párt készül koalícióra, és soha nem is titkolták nézeteltéréseiket. Mégis együtt kormányoznak, mert egyesítik őket a fennálló viszonyok, a status quo meghaladásának és az ország modernizálásának szándéka. A szeptemberi Bundestag-választás után elkezdett tárgyaláson sikerült olyan megállapodást kötni, amelynek révén Németország irányítását a politikai közép koalíciója veszi át.
Annalena Baerbock, a balközép irányultságú Zöldek társelnöke – aki valószínűleg külügyminiszter lesz – hangsúlyozta, hogy a három párt több paradigmaváltásra készül. A külpolitikában az a céljuk, hogy visszatérjen az aktív európai külpolitika, és a közös diplomáciát az értékek és az emberi jogok vezéreljék.
A három párt szerződése alapján Németország az eredetileg ütemezett és törvényben rögzített 2038 helyett már 2030-ra felhagy a kőszén felhasználására épülő áramtermeléssel, és ugyancsak 2030-ra 80 százalékra emelik a megújuló forrásokból termelt áram arányát a jelenlegi 45 százalékról. A többi között arról is megállapodtak, hogy bevezetik a kannabisz legális és ellenőrzött értékesítését, és kiterjesztik az ártalomcsökkentő intézkedéseket, programokat.
A 177 oldalas szerződés leggyakrabban előforduló kifejezései közé tartozik az éghajlat értelemben használt klíma, amely különböző összetételekben 198-szor szerepel a szövegben. A digitalizálás 63-szor, a demokrácia 47-szer, a jogállam 29-szer, a migráció 23-szor, a bevándorlás pedig 12-szer fordul elő.
A szeptemberi Bundestag-választáson az SPD végzett az első helyen, a szavazatok 25,7 százalékával. Eddigi koalíciós társa, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége története leggyengébb teljesítményével 24,1 százalékot szerzett, így már csak a második számú politikai erő Németországban. A Zöldek 14,8 százalékkal a harmadik helyen, a liberálisok 11,5 százalékkal a negyedik helyen végeztek. A legutóbbi, 2017-es Bundestag-választás után rekordhosszú ideig, 172 napig tartott a kormányalakítás. Ezúttal nagyjából 70–75 napig tarthat a folyamat, ha a közös kormányzásra készülő pártoknak sikerül tartaniuk a menetrendet.
