A Ciucă-kormányt a koalíciós pártok és a nemzeti kisebbségi frakció 318 képviselője szavazta meg, miközben a kabinet parlamenti jóváhagyásához legalább 234 szavazatra, az alkotmány módosításához pedig legalább 311 szavazatra volt szükség. A titkos voksoláson 126 ellenszavazatot regisztráltak.

Nyilatkozatok

Nicolae Ciucă parlamenti beszédében rámutatott: kormánya azt a stabilitást, kiszámíthatóságot és fejlődést hivatott szolgálni, amelyre az állampolgárok várnak. A koalíciót alkotó pártok ennek érdekében félretették személyes sérelmeiket, politikai ellentéteiket és arra összpontosítottak, ami összeköti őket. A miniszterelnök-jelölt nagyszabású állami beruházásokat, infrastruktúra-fejlesztést ígért, de szerinte a kormánynak a rászorulók védelmére, a családok támogatására és az egészségügyi rendszer megerősítésére is gondja lesz. A Ciucă-kabinet megtartja az egykulcsos adórendszert és tartózkodik új adónemek bevezetésétől – ígérte.

Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnök azt hangoztatta, hogy a PSD az ország legstabilabb és legfelelősebb pártja, amely az életszínvonal drasztikus csökkenése, a „teljes összeomlás” láttán úgy döntött, hogy nem elég a partvonalról bírálni az eredménytelen jobboldali kormányzást, hanem szerepet kell vállalnia az ország stabilizálásában.

Az RMDSZ nevében felszólaló Turos Lóránd szenátusi frakcióvezető rámutatott: a nagykoalíció nem ideológiai alapon jött létre, hanem az egyedüli stabilitást ígérő megoldásként. A kormánypártok az ország legsürgősebb gondjaira, és a hosszú távú fejlesztésre akarnak közös megoldást. A frakcióvezető kifejezte reményét, hogy sikerül az ehhez szükséges kölcsönös tisztelet és bizalom légkörét megteremteni a kormányzati partnerek között.

A korábbi jobbközép kormányból kilépett és immár ellenzékben politizáló Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nevében Dan Barna alelnök gratulált Ciolacunak, amiért sikerült a kormány éléről elmozdítania a PNL-t, és „betennie a PSD mellényzsebébe”. Szerinte a PNL feladta elveit, választóinak tett ígéretét, a PNL és a PSD összefogásával a Ion Iliescu volt államfő által alapított egykori Nemzetmentő Front (FSN) született újjá, a választói felhatalmazás nélküli összefogásnak pedig Klaus Iohannis államfő a „keresztapja”.

George Simion, a nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) társelnöke Florin Cîtu ügyvivő kormányfő, PNL-elnök távollétén gúnyolódott, azt feltételezve, hogy szégyelli magát, és az államfőnél keresett menedéket. Az elnök felfüggesztését kezdeményező AUR soraiba várja a „valódi” nemzeti liberálisokat, hogy együtt harcoljanak az „elnöki diktatúra” ellen.

Az új kormány összetétele

A PNL által jelölt Nicolae Ciucă kabinetjében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke tárca nélküli, Sorin Grindeanu, a PSD elnökhelyettese pedig a közlekedési tárca vezetésével is megbízott miniszterelnök-helyettesi tisztséget tölt be. A legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező PSD-nek 9, a miniszterelnöki posztot az első másfél évben elfoglaló PNL-nek 8, az RMDSZ-nek pedig – a kormányfőhelyettesen kívül – 3 minisztere van a kormányban.

Az 2024-es parlamenti választásokig érvényes koalíciós megállapodás szerint a PNL és a PSD felváltva tölti be a kormányfői tisztséget, Ciucă tehát másfél év múlva, 2023 májusában átadja helyét a PSD miniszterelnök-jelöltjének.

A beiktatási szertartás

Az elnöki hivatalban tartott beiktatási szertartás alkalmával Klaus Iohannis államfő megállapította, hogy a politikai válság véget ért, a világjárvány, az energetikai válság azonban nem, a polgárok pedig megoldásokat várnak. Az elnök szerint nemcsak megoldandó gondok, hanem példátlan lehetőségek is várnak az új kormányra, hiszen a nemzeti helyreállítási terv keretében jelentős összegeket lehet közhasznú beruházásokra fordítani. Iohannis elismerte: nem volt könnyű olyan koalíciót létrehozni, amelynek pártjai eddig egymás ellen harcoltak, de most széles parlamenti többséggel rendelkező, erős kormány jött létre, amelyet arra buzdított, hogy teljesítse a választók elvárásait.

Az új miniszterelnök, Nicolae Ciucă 54 éves tartalékos tábornagy, az iraki és afganisztáni hadszíntereket megjárt veterán, Románia volt vezérkari főnöke (2015-2019). Először párton kívüliként kapott védelmi miniszteri megbízást a 2019 novemberében alakult, Ludovic Orban vezette kisebbségi PNL-kormányban, majd a tavalyi választásokon a PNL jelöltlistáján jutott be a szenátusba. A Klaus Iohannis államfő bizalmát élvező Ciucă tavaly decemberben, Orban lemondását követően két hétig ügyvivőként vezette a liberális kormányt, majd a PNL, az USR és az RMDSZ részvételével alakult, Florin Cîțu liberális miniszterelnök vezette koalíciós kormányban ismét védelmi miniszterként tevékenykedett.

Stabilitás várható?

A csütörtöki szavazás csaknem három hónapig tartó politikai válság végére tesz pontot. Romániában utoljára a 2012-es parlamenti választások után volt kétharmados parlamenti támogatással rendelkező – alkotmánymódosításra is képes – nagykoalíció, amely azonban alig több mint egy év után, a 2014-es választási évben a PNL kilépésével felbomlott.

A Ciucă-kabinet tagjai az eskütétel után informális találkozó és közös fotó erejéig átvonultak a kormánypalotába. A kormányfő korábbi bejelentése szerint az első hivatalos kormányülésen költségvetés-kiigazítást hajtanak végre, egyebek mellett azért, mert az egészségügyi tárcának nincs már fedezete a decemberi bérek kifizetésére.