Hosszas huzavona, számos módosítás után a törvényhozás elé került az úgynevezett sertéstörvény tervezete, melynek célja szabályozni a sertéstartás körülményeit, ugyanakkor gátat vetni az afrikai sertéspestis terjedésének. A szenátus már megszavazta a jogszabályt, de a végső szó a képviselőházé.
A törvénytervezetet az RMDSZ kezdeményezte. Könczei Csaba képviselő érdeklődésünkre elmondta: a tervezet azért született, hogy javítson egy korábbin, mely korlátozta volna a családi gazdaságokban tartható sertések számát, az értékesítési lehetőséget. „Nálunk élnek a sertéstartás hagyományai, azt akartuk, hogy a családi gazdaságokban megmaradjon a szaporítás esélye, a hízott sertések, a malacok eladásának lehetősége, hogy a gazdaságok plusz jövedelemhez juthassanak” – fogalmazott a képviselő.
A szenátusban megszavazott tervezet az eredetihez képest módosításokat tartalmaz. A legfontosabb, hogy az RMDSZ tervezetén változtatva korlátozták a családi gazdaságokban tartható sertések számát (a családi gazdaság új fogalom a kormány agrárprogramjában, és ugyancsak az RMDSZ javaslatára foglalták bele; következik a családi gazdaság jogi státusának tisztázása – szerk. megj.). Egy kocát és annak szaporulatát vagy 15 hízó sertést tarthatnak évente a családi gazdaságok – szól a szenátusban megszavazott tervezet. A szövetség szenátorai nem fogadták el a módosításokat az agrárbizottságban, sőt, a törvénytervezet egészét sem szavazták meg a plénumban – tudtuk meg Könczei Csaba képviselőtől. A honatya azt is elmondta: bízik abban, hogy a döntő testületben, a képviselőházban sikerül javítani a törvénytervezeten, visszaállítva annak gazdabarát jellegét.
A jelenlegi állásban a sertéstörvény tervezete kimondja, hogy a nem kereskedelmi, úgynevezett megélhetési gazdaságokban – melyek be kell legyenek vezetve az országos állatazonosító és bejegyzési rendszerbe, SNIIA – legtöbb öt egyed hízó sertés nevelhető a higiéniai, közegészségügyi, biobiztonsági és állatjóléti előírások betartása mellett. Ezekben a gazdaságokban tilos a sertések szaporítása, valamint értékesítése élő vagy levágott állapotban.
Sertéstenyésztésre jogosultak a cégbírósági bejegyzés nélküli, családi gazdaságban dolgozó fizikai személyek is. Ezek egy kocát és annak szaporulatát vagy 15 fő hízó sertést tarthatnak családi fogyasztásra vagy megyei körzetű eladásra. A termelői engedély és az állategészségügyi engedély alapján a sertések eladhatóak nem kereskedelmi vagy családi típusú családi kereskedelmi gazdaságoknak, de akár vágóhidaknak is – az érvényes törvények betartása mellett.
Lényeges passzusa a tervezetnek, hogy tiltott a sertések szabad körülmények közötti tenyésztése mindaddig, míg az országban jelen van az afrikai sertéspestis.
A tervezet büntetéseket is előír: aki a törvény életbelépése után nem tartja be annak előírásait, akár 18 ezer lejes büntetésben is részesülhet.
A törvénytervezet jelenlegi formájában nem elfogadható a kis sertéstenyésztők számára. Adrian Chesnoiu mezőgazdasági miniszter közösségi oldalára írták: a tartható sertéslétszám korlátozása nem elfogadható, az sem, hogy csak megkötésekkel tarthatók kocák, ezzel lényegében a gazdaságok önfenntartását korlátozzák. „Miután adókat és illetékeket fizetünk, elveszik a karácsonyi disznónkat is? Mit jelent ez a gazság? A törvényben azt írják, hogy nem tarthatok kocát. Ez a legnagyobb eddig látott gazság” – írta Răzvan Dogaru, aki azt is kérte, helyezzék hatályon kívül az ominózus törvényt.
A miniszter válasza egyértelmű volt: „nem fogják jóváhagyni. Nem támogatom. Nem lehet érvényteleníteni egy törvényt, ami nem is létezik. Nem támogatom azt a törvénytervezetet, amely korlátozza a szaporítást és tenyésztést. Mégis korlátozni kell a nem engedélyezett állatszállítást az új gócpontok (afrikaisertéspestis-gócpontok – szerk. megj.) megjelenésének korlátozása érdekében”.
