Még nem volt egészen világosság, mikor az első Lábbusz-járat befutott Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet parkba tegnap reggel fél nyolc után, de a kitörő jókedv minden sötétséget száműzött: pillanatok alatt felépült néhány hóember, repültek a hógolyók, és a szokásosnál nagyobb üdvrivalgás fogadta a messzebbről érkező gyermekcsoportokat.
A Lábbuszokon mindig jó a hangulat, az első hó azonban hirtelen ünneppé ütötte ezt a hétköznapot: most senki sem fázott, és nem bánta a vizes kesztyűt sem.
Ezen a héten a tanítónők vezetik a járatokat, és a mozgósítás meglátszik a létszámon: van járat, ahol kétszer többen utaznak, mint máskor, pedig a gyaloglás mellé meg is tornásztatta a közös fényképre váró, mintegy százfős társaságot az egyik energikus ,,sofőr”. Tegnap erre nem volt szükség: futottak, gyúrtak, kacagtak a gyermekek, örültek a felnőttek – ez volt az igazi, megvásárolhatatlan, égből pottyant ajándék.