A nulla–negyedik osztályos gyermekek testtartását, mozgását felmérő Csíki Sándor-program első tapasztalatait ismertette Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád, a programot koordináló két tanácstag, Kondor Ágota és Magyarósi Imola, illetve a felmérésben részt vevő gyógytornászokat képviselő Magyarosi Orsolya. Az idén márciusban elhunyt, Pro Urbe díjas tanárról és gyógytornászról elnevezett, tavasszal útjára indított kezdeményezés fő célja a megelőzés, és folytatása is lesz.
A kisgyermekek helyes testtartására való odafigyelés nagyon fontos, sok olyan probléma van, amit most lehet felfedezni és megelőzni, és az önkormányzat a maga eszközeivel tud ehhez hozzájárulni, közpolitikák kidolgozásával és gyakorlatba ültetésével – jelentette ki Antal Árpád.
Kondor Ágota elmondta: ez a program elsősorban – de nem kizárólag – a 0–4 osztályos gyermekeknek szól, a szülők, pedagógusok, tanárok, sporttanárok érzékenyítésével. A lényeg az, hogy foglalkozzanak a kérdéssel, hogy ahol nincs gond, ott ne is legyen, ahol pedig van, ott korábban felfedezzék, és javítsanak rajta. A szülők nem csupán a felmérések kiértékelését kapják meg, hanem javaslatokat is arról, hogy mit lehet tenni, hova lehet fordulni.
Eddig 2202 elemista fizikai állapotát mérték fel, nem minden osztályra került még sor, mert a járvány is beleszólt (a távoktatással és kényszerszünetekkel), de folytatni fogják – közölte Magyarósi Imola. Az első szakaszban – május 10-e és június 15-e között – 12 tanintézmény kisdiákjait vették sorra: a Székely Mikó Kollégium, a Mikes Kelemen, Plugor Sándor, Mihai Viteazul és a Református Líceum, a Váradi József, Ady Endre, Nicolae Colan, Gödri Ferenc, Néri Szent Fülöp és a kilyéni Mánya Béla Általános Iskola, valamint a Speciális Iskola elemistáit.
A felmérést 16 helybeli gyógytornász végezte, akik közös űrlapot dolgoztak ki, és minden egyes tétel alá javaslatokat és elérhetőségeket is bejegyeztek. A magasság és a testtömegindex megállapítása mellett a lábfej, a boka, a térdek helyzetét, a váll-csípő szimmetriát, az esetleges gerincferdüléseket, a gerinc mobilitását, a tüdőkapacitást és az egyensúlyozást mérték fel.
Az eredményekről Magyarósi Imola számolt be, és azt is elmondta, hogy miért fontos a lúdtalp, bokasüllyedés, x-láb, súlyproblémák, gerincproblémák, tyúkmell, tölcsérmell azonosítása, javítása. Például a lúdtalp a többi ízület károsodásához vezethet, mivel a talajjal való érintkezés nem megfelelő; megváltozik a testtartás, fáradékonyabb, kevésbé terhelhető lesz a diák, és még a tanulási képességei is romolhatnak, ha a nyakizmai befeszülnek és romlik az agy oxigénellátása. Sok kisgyermeknek fáj a feje mostanában, és ezt a lúdtalp is okozhatja – fejtette ki.
A térdproblémák idő előtti porckopáshoz vezethetnek – már tizenévesek is jönnek ilyen diagnózissal –, a mellkasi torzulások a tüdőkapacitást és a teljesítményt befolyásolják, a gerincferdülés 5–10 évvel is megrövidítheti az életet – sorolta Magyarósi Imola. Ezért is fontos a személyre szabott gyógytorna, az egyoldalú mozgás ugyanis 10–11 éves kor alatt még ronthat is a helyzeten. Elsősorban az alapmozgásokat kell elsajátítaniuk a gyermekeknek: a lúdtalp megelőzésére az egyenletlen talajon való járást ajánlják, ezen kívül a mászást, kapaszkodást, ugrálást, a test minél több irányból történő megmozgatását – ilyen alapra aztán lehet sportot építeni, ámbár azt is jól, egyénre szabottan kell megválasztani, mert alkatilag nem mindenki alkalmas bármire.
A legelterjedtebb probléma az eddigi felmérések alapján a lúdtalp, Magyarosi Orsolya szerint a gyermekek 90 százaléka lúdtalpgyanús. Ez nem feltétlenül gond, vannak, akik sportolnak ezzel, maratonokat is lefutnak – gond akkor van, ha fájdalmas és korlátozza a mozgást. A betét sem mindig megoldás, de a gyógytorna és a megfelelő életmód segíthet – és van, ami többet árthat, például a túlsúly, ami a felmérés egyik kényes pontja volt. Sok egyensúlyproblémával is találkoztak, a fél lábon állás vagy ugrálás sokaknak elég nehezen megy – ennek egyik ellenszere a pitykövezés vagy más ugrálós játék is lehet, amit a szülők zöme még gyakorolt.
A felmérés néhány különbséget is kimutatott: a vidéken élő gyermekek testtartása harmonikusabb volt városi társaikénál – valószínűleg, többet mozogtak a levegőn –, az őrkőiek között pedig jóformán nincs lúdtalpas elemista.
A kiértékeléseket a szülők vegyesen fogadták: kaptak érte hideget is, meleget is, de azóta többen is jelentkeztek a jelzett gondok javítására – mondta még a gyógytornász, aki szerint a struccpolitika, a problémák mellőzése hosszú távon visszaüthet.
A további terveket Kondor Ágota ismertette: felkészítőket szerveznek a sporttanárok számára, hogy mit tehetnek, mire figyeljenek, és próbálnak mozgásterapeutákat, gyógytornászokat is bevinni az iskolákba, akik a tornaóráról felmentett gyermekekkel is foglalkozzanak. A szülők érzékenyítését is tervezik, a harmadik-negyedik osztályos gyermekeknek pedig játékos tudatosító foglalkozásokat tartanak majd, amelyek az egészséges életmódra és táplálkozásra próbálják rávezetni őket. A mozgás a stressz ellen is jó – hangsúlyozta. Azt is elmondta: a Mikó elemi tagozatának (amely az egykori Kós Károly Líceumba költözött át) új játszótere van, mászófallal, libikókával, gumiszőnyeggel, és ott sokkal többet játszanak a gyermekek, mint régebb a betonudvaron, az tehát az önkormányzat feladata lesz, hogy minél több ilyen jellegű játszótér legyen az iskolákban és a városban.
