Kinek beszél a szakma?

2008. november 22., szombat, Máról holnapra
Farcádi Botond

Színvonalas, érdekes, közérdekű előadások hangzottak el az Árkoson szervezett, Székelyföld másképp című konferencián. Az előadók többsége időszerű kérdéseket vetett fel, beszélt ki, beszámoltak a legújabb kutatások eredményeiről, elmondták legújabb megvalósításaikat — mint például a hivatalokban használt román nyelvű formanyomtatványok magyar nyelvre fordítása és eljuttatása a polgármesteri hivatalokhoz —, helyenként érdekes viták alakultak ki egy-egy olyan kérdés kapcsán, mint a romák társadalmi beilleszkedésének eszközei.

A konferencia azonban mégsem minősíthető egyértelmű sikernek, s ennek több oka van. És még csak nem is arról van szó, hogy kampányidőszakban különösen megszaporodnak az ilyen jellegű konferenciák — az RMDSZ újabban főként a régióátszervezés problémáját véli megoldani azzal, hogy rendszerint a választások előtti időszakban szervez hasonló összejöveteleket, amelyeken a csúcsvezetés is képviselteti magát, kedvesen mosolyognak a kamerákba, köszöntik a résztvevőket, majd angolosan távoznak. Még tán ezzel is megbékélnénk, ha másra nem, hát erre jó a kampány: hogy aktuális problémák kapcsán elhangzó, továbbgondolkodásra késztető, szakmailag igényes előadásokat, beszélgetéseket hallgassunk.

A konferencia igazi kudarcát azonban éppen egyik résztvevő fogalmazta meg: miért nincsenek itt azok, akik döntéshozatali pozícióban vannak, akik tenni is tudnának valamit a szóvá tett problémák megoldásáért? A délutáni előadásokon elhangzott például, mekkora gondot okoz a hivatalnokoknak, hogy magyarul fejezzék ki magukat. Hogy magyar nyelvű továbbképző tanfolyamokat kellene biztosítani számukra, hogy a közigazgatási törvényben garantált anyanyelvhasználati joggal élni is tudjunk. De szóba került például az idegen nyelvek oktatásának kérdése is, elhangzott, jó lenne ezt összehangolni a turisztikai célkitűzésekkel, hogy azt a nyelvet tanulják a diákok, amelyet a majdan idelátogató turisták beszélnek.

Konkrét, hasznos javaslatok. De vajon ki hallotta ezt? Mert nem polgármesterekkel, intézményvezetőkkel, tanfelügyelőkkel, iskolaigazgatókkal, képviselőkkel volt tele a terem.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint bejut-e a felsőházi rájátszásba a Sepsi OSK?







eredmények
szavazatok száma 9
szavazógép
2008-11-22: Világfigyelő - Simó Erzsébet:

Röviden

Pozsony engedett
Magyar és szlovák nyelvű földrajzi megnevezéseket egyaránt tartalmazni fognak a jövőben a szlovákiai magyaroknak szánt tankönyvek — állítja Ján Slota, a koalíciós Szlovák Nemzeti Párt elnöke. ,,Remélem, hogy nyugalom lesz. Ez egyértelmű meghátrálás, de a politika kompromisszumokra épül" — nyilatkozta a SITA hírügynökségnek. Szerinte az első helyen a szlovák megnevezésnek kell állnia, s csak azután jöhet a földrajzi név a nemzeti kisebbségek nyelvén is. ,,Nem tudom, miért kellene a nemzeti kisebbség nyelvének az első helyen lennie, mintha az államalkotó nemzet itt egy másik nemzeti kisebbség lenne" — mondta.
2008-11-22: Közélet - Farcádi Botond:

A népszavazás szóba sem jöhetett (Megyei tanácsülés)

A megyei önkormányzat tegnapi ülésén napirend előtt szerette volna felolvasni Tulit Attila azt a nyilatkozatot, amelyben felkérik a Kovászna megyei tanács RMDSZ-frakcióját, támogassák az autonómia-népszavazási kezdeményezést, és közvetítsék ezt az önkormányzatok felé. A rendkívül feszült hangulatú, éles vitákkal dúsított ülésen azonban végül nem olvasták fel a dokumentumot.