A kulturális alapra azért van szükség, mert a művelődési intézmények fenntartása az elmúlt három évtizedben nagyon igazságtalanul történt: az amúgy is nagy jövedelemmel rendelkező nagyvárosok színházai, operái és filharmonikus zenekarai az állami költségvetésből kapták a pénzt, míg a közepes és a kisebb városok saját költségvetésükből áldoztak erre a célra – magyarázta Antal Árpád. Ez a rendszer oda vezetett, hogy az elmúlt 15 évben Kolozsvár szinte 300 millió eurót kapott az államtól ezekre a kulturális intézményekre, Sepsiszentgyörgy pedig a saját bevételeiből adott ki 25 milliót ugyanerre a célra (évente mintegy 20 millió lejt). Óriási pénzügyi hátizsákot cipeltünk – hangsúlyozta az elöljáró.

A viszonyok kiegyensúlyozására javasolták a kulturális alap létrehozását, ami már a 2020-as költségvetésben is szerepelt, de a (liberális) kormány közben egyoldalúan megszüntette a rendelkezést. A választások után viszont a kormányprogramba is bekerült, és óriási segítség volt, hogy meg is érkezett a pénz, ezért a jövő évi költségvetésbe is szeretnék továbbvinni a gyakorlatot, távlatilag pedig törvénybe foglalnák. Antal Árpád tudomása szerint országszinten több mint 260 millió lejt osztottak szét a kulturális alapból, nagyjából fele-fele arányban a helyi és megyei önkormányzatok között. A magyarlakta vidékek és települések közül Szatmár és Maros megye, emellett pedig Csíkszereda Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely is kapott.

Ilyen kulturális alap jövőben is lesz. A készülő 2022-es állami költségvetés megőrzi a személyi jövedelemadókból (szja) befolyó összegek jelenlegi elosztását, azaz ez a pénz 100 százalékban az önkormányzatoknál marad, és a következőképpen oszlik meg: 63 százaléka ott marad, ahol megtermelődik, 15 százaléka a megyei önkormányzathoz kerül, 14 százaléka a megyei pénzügyi hivatalhoz, ahol egy képlet alapján osztják szét a települések között, 6 százalék egy országos alapba megy, ahonnan egyformán osztják szét a megyék között, ezek nagyságától függetlenül, tehát Háromszék is annyit kap, mint például Temes megye (ezt a pénzt elsősorban fejlesztésekre lehet felhasználni, például pályázati önrészekre), és végül 2 százalék a kulturális alapba.

Sepsiszentgyörgy polgármestere megjegyezte, hogy a 6 százalék eredetileg (még a szociáldemokrata kormány idején) 7,5 volt, de ő már azzal is elégedett lenne, ha a 6 és a 2 százalékos alapok állandósulnának, azaz a pénzügyi törvénykönyv részét képeznék. Egészében véve úgy látja, hogy ez a 63+15+14 százalék, ami a személyi jövedelemadóból helyben marad, pénzügyi szempontból létrehozza a helyi autonómiát, erre alapozva az önkormányzatok biztosítani tudják az alapszolgáltatásokat. A 2 százalékos kulturális alap pedig új művelődési intézmények létrehozását ösztönözheti, ami azért is nagyon fontos, mert Romániában a kultúra eléggé el volt hanyagolva, habár az RMDSZ számára mindig is kiemelt jelentőséggel bírt.

A 2022-es költségvetésről szólva Antal Árpád kifejezte reményét, hogy ezt még a jövő héten elfogadja a parlament, így a helyi önkormányzatok is még januárban elfogadhatják a magukét. Megjegyezte még, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával a magyarság több pénzt kapott az államtól, az idei költségvetés mintegy 15 százalékát. Ebből Sepsiszentgyörgy külön annyit, amennyi a dohánygyár értéke, s habár ez nem mind az ingatlan kifizetésére ment, vehetjük úgy, hogy ajándékba kaptuk a dohánygyárat – jelentette ki.

Sepsiszentgyörgy idén májusban döntött a megye legnagyobb ipari műemlék-együttesének számító, 2010-ben csődbe ment dohánygyár megvásárlásáról, és erről szerződése is van. A 4,9 millió eurós vételárat négy részletben, jövő év végéig kell kifizetnie, akkor adják át az önkormányzatnak a kulcsokat. Közben a városháza már felmérette az épületeket, és az ott levő gépek elszállítása is megkezdődött, mert ezeket másvalaki vette meg, és a polgármester tudomása szerint külföldön értékesíti. Két muzeális értékű Skoda viszont helyben maradhat. Az egykori dohánygyár új rendeltetéséről még nem döntöttek, de e célból ötletbörzét is fognak hirdetni.