„Cselekedeteink nem a tárgyalások menetén múlnak, hanem az orosz nemzetbiztonságnak adott feltétlen garanciákon. Egyértelművé tettük, hogy a NATO keleti bővítése elfogadhatatlan” – hangoztatta. „Mi vagyunk azok, akik rakétákat telepítünk az amerikai határok mellé? Nem! Az Egyesült Államok jött a rakétáival a házunk küszöbére. Hogyan reagálnának az amerikaiak, ha mi telepítettünk volna rakétákat a Kanadával vagy Mexikóval közös határukra?” – kérdezte az elnök.

Nehezményezte, hogy a nyugati országok „becsapták” Moszkvát, amikor azt ígérték neki, hogy az észak-atlanti szövetség egyetlen hüvelyknyit sem terjeszkedik Kelet felé. Már öt hulláma volt a bővítésnek, és rakétarendszerek jelentek meg román és lengyel földön. „Oroszország túl nagynak tűnik a Nyugat számára, csak ez lehet a magyarázata a rá nehezedő állandó nyomásnak” – vélekedett Putyin. Az orosz elnök elmondta, hogy eddig egészében pozitív, tárgyalási készségre utaló amerikai reakciók érkeztek a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatokra. (Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán közölte, hogy januárban Genfben megkezdődhetnek az orosz–amerikai szakértői tárgyalások.)

Putyin a sajtótájékoztatón azt mondta: Oroszországban az a benyomás alakult ki, hogy Ukrajnában egy harmadik hadművelet van előkészületben a Donyec-medence ellen. Oroszországot eközben arra figyelmeztetik, hogy ne avatkozzon be, de Moszkvának reagálnia kell, mert nemzetbiztonsága okán folyamatosan nyomon kell követnie az ukrajnai helyzetet. Ismételten azzal vádolta meg a kijevi vezetést, hogy nem teljesíti a délkelet-ukrajnai rendezésről szóló minszki megállapodásokat, amelyek végrehajtása a rendezés egyetlen lehetséges útja.  Mint fogalmazott, az ukrán állam létrehozásakor a bolsevikok történelmi orosz területeket „nyomtak bele” Ukrajnába, átadva nekik a Donyec-medencét is.

Hangsúlyozta, nem a Gazprom felelős az európai gázárak meredek emelkedéséért, és hogy az orosz gázipari vállalat 12–20 százalékkal túlteljesítette a hatályos szerződésekben vállalt szállítási kötelezettségeit. Ezeknek pedig prioritásuk van a spotpiacok ellátásával szemben. Rámutatott, hogy azok az országok, amelyek hosszú távra szerződtek, mint például Németország, most sokkal alacsonyabb árakat élveznek, és így másoknak – Putyin szerint Ukrajnának – nyereségesen tudnak gázt eladni.

Kínáról szólva egyebek között elmondta, hogy hazája együttműködik a kelet-ázsiai nagyhatalommal a biztonság területén, egyebek között a csúcstechnológiájú fegyverek közös fejlesztésében, az űrkutatásban, valamint a repülőgép- és helikoptergyártásban is. Az orosz és a kínai fegyveres erők közös gyakorlatokat tartanak, közösen vesznek részt nemzetközi katonai játékokban, valamint tengeri és légi járőrözésben – tette hozzá. Putyin szerint a két ország „abszolút átfogó, stratégiai jellegű partnerséget” alakított ki, amely komoly stabilizáló tényező a nemzetközi színtéren. Az orosz elnök kifejtette: elfogadhatatlan és hibás döntés a pekingi olimpiának az Egyesült Államok által kezdeményezett diplomáciai bojkottja, amelynek célja, szerinte, Kína fejlődésének feltartóztatása. Úgy vélekedett, hogy a kínai gazdaság mindenképpen az első lesz a világon.

Egyebek között arról is szólt, hogy Oroszországnak meg kell védelmeznie hagyományos értékeit a kívülről jövő „gender-obskurantizmussal” szemben. „Én annak a hagyományos megközelítésnek a híve vagyok, amely szerint a nő az nő, a férfi pedig férfi. Az anya az anya, az apa pedig apa. És remélem, hogy társadalmunkban megvan a belső morális védelem, amelyet az Oroszországi Föderáció felekezetei diktálnak” – fogalmazott.

Putyin immár 17. alkalommal tartott évzáró sajtótájékoztatót. Ezúttal csaknem négy órán át válaszolt a kérdésekre. A járványhelyzet miatt a moszkvai Manézsba akkreditált újságírók számát félezerre korlátozták.