Szemmel láthatóan gyarapodik a húsmarhaállomány megyénkben is. Nagyon sokan választják az Aberdeen Angust: ez az egyik legigénytelenebb fajta, akár a legelőn is kibírja a telet, szívesebben tartózkodik a szabad ég alatt, mint széltől, csapadéktól óvott, egyszerű fészerekben. Sok helyen lehet most is szabadban legelő szarvasmarhát látni, erről a szabadtartáshoz tartozó takarmányozási lehetőségről kaptunk érdekes információkat a magro.hu weboldalon.
A legeltetés – akár egész éven át – azon túl, hogy értékes tápanyagokkal látja el a marhákat, a gazdaság életében komoly költségcsökkentő szereppel is bír. A legeltetés elsősorban tavasztól őszig tart, vannak azonban gazdák, akik jelentősen megnyújtják a legeltetésre szánt idő hosszát.
Ősszel – de akár később, hiszen nálunk a kukorica betakarítása akár januárra is kinyúlik – az egyik legjobb hely a húshasznú marhák legeltetésére a kukoricatarló. Aki régi gépparkkal rendelkezik, igen jó minőségű és nagy mennyiségű takarmányt legeltethet fel állataival a tarlóról. Ennek az az oka, hogy a régi gépek nagyobb veszteséggel dolgoznak, több kukoricacső marad a tarlón, melyet a jószág nagy kedvvel fogyaszt el.
Ahol mégis adott a tarlólegeltetés lehetősége, ott a szakaszos legeltetés javasolt. Négy-öt napig kell egy helyen legeltetni az állatokat, egy tehénre naponta 100 négyzetméteres területet kell számolni. A szarvasmarha először a legértékesebb takarmányt, a csőmaradványokat fogyasztja el, majd feleszi a leveleket, és végül a szármaradványokat is elfogyasztja. Ez elméletileg fedezi az állatok takarmányszükségletét, de ettől függetlenül figyelni kell a jószág kondícióját: szükség esetén szénával lehet kiegészíteni a szarvasmarhák étrendjét.
A jó karban lévő legelőkön akár még télen is legeltethetjük az állományt, ezzel a takarmányozás költségei tovább csökkenthetők. Fontos tudni azonban, hogy a téli legeltetés sokkal több munkával, ám főleg több odafigyeléssel jár, mint a nyári legeltetés: a téli pihenés időszakában a növényzet sérülékenyebb, a nedves talaj miatt jelentősek lehetnek a tiprásból, taposásból eredő károk is.
Télen az állatok kondíciója nem romolhat, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a jószágok életjeleire. Kondícióromlás esetén azonnal be kell avatkozni, plusz tápanyaggal kell ellátni az állatokat. A téli hidegben, szeles, esős, havas időben az állatok energiaigénye nagyobb – a többletet megfelelő takarmányozás híján saját tartalékaiból kell a jószágnak pótolnia.
Látható, hogy a húshasznú szarvasmarhatartás szinte csak legeltetéssel is gazdaságos tevékenység lehet. A téli legeltetést azonban kellő körültekintéssel, megfelelő odafigyeléssel lehet csak végezni, hogy gazdának és jószágnak egyaránt hasznára legyen. (a magro.hu nyomán)
