Az elmúlt évben az Európai Unió tagállamaiban átlagban a fogyasztási kiadások 14,8 százalékát vitték el az élelmiszerek és alkoholmentes italok (2019-ben ez az arány még 13 százalék volt), Romániában azonban a 26,4 százalékát, habár itt a növekedés kisebb, mert 2019-ben a bevételeink átlag 26 százaléka ment élelemre. Előttünk Litvánia áll, ahol a jövedelmek 21,7 százalékát ,,eszik meg”, Észtország 21,6, és Horvátország 21,4 százalékkal. A listát két olyan uniós tagállam vezeti, ahol az összkiadások 10 százalékát sem viszi a konyha: Luxemburgban 9,5, Írországban 9,8 százalék az ételre kiadott pénz.

A lakásfenntartásra, háztartási energiára fordított kiadások arányát tekintve ellenben Románia jobban áll a tagországok többségénél. A tagállamok nagy részében és az Európai Unióban is ennek a tételnek van a legnagyobb súlya a fogyasztási kiadásokban. Arányaiban Szlovákiában (30,7 százalék), Finnországban (30,5) és Dániában (28,9) költöttek erre a legtöbbet, Litvániában (15,5), Máltán (16,8), Cipruson (18) és Romániában (18,8) a legkevesebbet. Uniós viszonylatban a lakásfenntartási költségeknek a végső fogyasztási kiadásokon belüli aránya 25,7 százalékot tett ki 2020-ban, ami 2,2 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ezt követik az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra fordított kiadások. Az Eurostat a koronavírus-járvány miatt elrendelt karanténnal és egyéb korlátozó intézkedésekkel magyarázza a növekedést.

A korlátozások más költségekre is kihatottak, például a vendéglátással és szálláshely-szolgáltatással kapcsolatos kiadásokra, amelyeknek a végső fogyasztási kiadásokon belüli aránya 2020-ban 2,7 százalékkal, 6 százalékra esett vissza. Ugyanezen okból csökkentek a közlekedéssel, illetve a kultúrával és szórakozással járó kiadások is, 1,5, illetve 0,9 százalékkal.