És mert az ének és karácsonyi fúvósmuzsika jót tett a sok mindenbe belefáradtaknak, de a jóra, a szépre és a megszokott mederben csörgedező életre és mindennapokra ki ne vágyott volna?
Az uzoni református eklézsia és lelkipásztora, Ungvári Barna András jubileumi kórustalálkozóra hívta a szomszédos énekkarokat és a helyi fúvós muzsikusokat, mert fennállásának 140 évfordulóját ünnepelte az uzoni református dalárda. Rövid áhítatában helyezte párhuzamba az egykori falusi székely gyermekek karácsonyát a mai idők olykor túlzásokba merülő, szinte érthetetlen és kevesebb lelki tartalommal rendelkező ünnepi özönével a szószéken Barti Ferenc Róbert bikfalvi református lelkipásztor. A Miklós Árpád vezényelte uzoni énekesek Bárdos Lajos-számmal örvendeztettek meg, az Elekes-Szántó Judit vezette gidófalvi vegyes kórus énekesei Sibelius Igéddel áldj meg... szerzeményével. Ismert és kevésbé ismert karácsonyi kórusszámok mellett az Uzoni Atlantisz Művelődési Egyesület zenekarának előadásában felcsendült a Jingle bells és a Csendes éj dallama is... Erőteljes hangulatváltásként lépett fel a templomban a férfiakból álló szentivánlaborfalvi Székely István Dalkör, akik autentikus Kárpát-medencei – magyar alföldi, moldvai, vajdasági és marossárpataki – dalokkal „kántálták meg” az ünnepelőket (karmesterük Kelemen Alpár mérnök). Rövid értékelő után terített asztalok mellett koccintottak a résztvevők egy sikeresebb és jobb esztendőre.
