Elsöprő többséggel, ellenszavazat nélkül fogadta el a képviselőház azt a módosító javaslatot, mely egyszerűsíti, kiszámíthatóbbá és könnyebben átláthatóbbá teszi a jogi személyek (vállalkozások) civil szervezeteknek nyújtott támogatását. Az adótörvénykönyv módosítását Miklós Zoltán háromszéki parlamenti képviselő kezdeményezte. Az indítvány legfontosabb hozadéka, hogy az eddig az államkasszában maradt – egyébként támogatásként felajánlható – összegek nagyobb eséllyel jutnak majd el a civil szervezetekhez. A parlament alsó háza által döntő fórumként elfogadott törvényt ki kell hirdetnie az államfőnek is, hogy hatályba lépjen.
Lapunk megkeresésére Miklós Zoltán elmondta, a vállalkozások eddig is felajánlhatták befizetett nyereségadójuk egy részét a civil szférának és az egyházaknak. Egész pontosan annak legtöbb húsz százalékát tehette ki a szponzor- vagy felajánlható alap, és az összeg nem haladhatta meg a cég éves árbevételének 0,75 százalékát. A gond az volt, hogy a vállalkozások csak a következő év tavaszán tudták pontosan, hogy mekkora nyereséggel zártak egy adott évben, amikor az előző évi végleges könyvelési mérleget lezárták és benyújtották az adónyilatkozatokat. Mivel a szponzoralapot a nyereség és az ezt terhelő 16 százalékos jövedelemadó alapján számolják ki, ennek következmény az volt, hogy a felajánlásokkal a cégek inkább óvatosak voltak, ugyanis nem tudhatták, hogy a pillanatnyilag kiszámolt nyereség a mérlegzáráskor is ugyanaz lesz-e, vagy esetleg veszteségbe futnak, és ezzel végül ők kerülnek bajba, mivel például támogatásként messze többet adtak, mint a profitjuk lehetővé tette volna, az adó befizetésekor pedig ezt saját zsebből kellett kiegyenlíteniük. Ezért inkább kis arányban használták csak fel a szponzoralapot, ami miatt – ha jó volt az esztendő – jelentős összegek maradtak felhasználatlanul, ezekről azonban visszamenőleg már nem rendelkezhettek a cégek. Miklós Zoltán szerint az óvatosság miatt eddig évente nagyjából kétmilliárd lej maradt az államkasszában, amit civil szervezetek munkájára lehetett volna fordítani.
A törvénykezdeményezéssel erre a helyzetre szolgáltak megoldással, lehetővé téve a vállalkozásoknak, hogy ugyanúgy mint a magánszemélyek, egy formanyomtatvány kitöltésével az előző évben fel nem használt felajánlható adóhányadukat átirányíthatják egy vagy több civil szervezetnek. A törvény szövege szerint a szabályzatot és formanyomtatványt az elkövetkezőkben az országos adóhivatal dolgozza ki, és az adó és közpénzügyi igazgatóságoknál lehet majd kitölteni – tette hozzá a képviselő. Miklós Zoltán ugyanakkor pontosította: az eddig érvényes szabály is hatályos marad, hogy év közben is dönthetnek a támogatás mellett a vállalkozások (ha például úgy látják, hogy a nyereségük nem változik számottevően), de a módosítás révén azok az összegek sem vesznek el kötelező módon, amelyekről az óvatosabbak az év folyamán nem rendelkeznek.
Miklós Zoltán szerint amint a törvény hatályba lép (az államfőnek harminc nap áll rendelkezésre, hogy kihirdesse), gyakorlatilag már jövő március-áprilisban a civil szervezetek megkereshetik a vállalkozásokat, és kérhetik, hogy a megmaradt összegekről esetleg az ő javukra rendelkezzenek. Könnyen előfordulhat, hogy sok vállalkozás egyáltalán nem élt a támogatás lehetőségével, így esetenként komoly összegekről lehet szó, amit a civil szervezetek felhasználhatnak.
