BarótTíz százalékkal emelkednek az adók és illetékek

2022. január 4., kedd, Közélet

Nemcsak a pénzromlás mértékével, hanem azon felül növelték Baróton az adókat és illetékeket. Benedek-Huszár János polgármester azért javasolta a tízszázalékos emelést, mert úgy véli, nem tekinthetnek el az építőanyagok és az energiahordozók drasztikus drágulásától. A városvezető szerint a barótiak megértik: ahhoz, hogy eredményt érjenek el, szükséges némi áldozatvállalás. Újdonság az is, hogy az elhanyagolt épületekre ötszörös adót rónak ki idővel, a mezőgazdasági földterületek felmérésére pedig külön illetéket vezettek be.

  • A szerző felvétele
    A szerző felvétele

A pénzromlás mértéke még hivatalosan nem ismert, viszont azt már tapasztalták, hogy az építkezési anyagok ára legalább harminc-negyven százalékkal megnőtt, de például a fűrészárut a tavalyinak csak kétszereséért lehet már beszerezni; ez az általános drágulás minden beruházásnál gondot okoz. Hasonlóképpen jelentősen nőtt a villamos energia és a gáz ára is – amit még nem éreznek annyira a közintézmények –, de április elsejétől megszűnik az ártámogatás, így igazi árrobbanásra kell számítaniuk. Bő százezer lejjel kevesebb épület- és gépjárműadó fog befolyni amiatt, hogy a múlt rendszerben megkülönböztetett bánásmódot, főleg kényszerlakhelyre költöztetést elszenvedő családoknak adómentesség jár. Ő egyetért azzal, hogy ezeknek a családoknak ilyen módon is kárpótlást kell nyújtani, de azt is el kell mondani, hogy ez negatívan hat a költségvetésre – mondotta a városvezető. Mindezek miatt azt javasolta, hogy az adókat és illetékeket tíz százalékkal növeljék.

Benedek-Huszár János fontosnak nevezte, hogy a város- és faluképet rontó ingatlanok tulajdonosaira megpróbáljanak hatni: amennyiben elhanyagolják az épületek karbantartását, fizessenek ötszörös adót. Hasonlóképp – a harmadik esztendőtől – azon földtulajdonosokra is vessenek ki büntetőadót, akik földjeiket nem takarítják le rendszeresen. Az épületekre vonatkozó büntetőadót „nagyon sok városban már bevezették a környékünkön, Székelyföldön is, és javaslom, hogy mi is alkalmazzuk. Azért, hogy az utcakép, a falukép szebb legyen nálunk is. Ugyanez legyen érvényes a mezőgazdasági területekre is, amennyiben a tulajdonos két egymást követő évben nem műveli meg. Itt főleg azokra a területekre gondolok, amelyek a főbb útvonalaink mentén háromméteres burjánnal rondítják a tájat” – mondotta a polgármester.

 

Birtoklevél saját hozzájárulással

Benedek-Huszár János azt javasolta, vezessenek be a mezőgazdasági földterületek felmérésére vonatkozó illetéket. Szakemberektől árajánlatot már kértek, azok hektáronként 200–250 lej közt mozognak, ő pedig a legolcsóbb elfogadását támogatja. „Ebben a pillanatban Barót nagyon nagy elmaradásban van a birtoklevelek kiállítása és ezért a telekkönyvek megszerzése terén is. Az itteni lakosok az elmúlt évtizedekben csak nehezen jutottak telekkönyvekhez vagy birtoklevelekhez.

Példának említjük, hogy Bodos falu területén csak két-három birtoklevél van összesen kiadva. Harminc év eltelt már a földosztó bizottság tevékenységének megkezdése óta, és az ottani emberek semmilyen papírral nem rendelkeznek, hogy jogos tulajdonukat használják. Ennek elejét kell venni, és lépnünk kell, tehát 30 év után már muszáj. Szerencsére vannak jó példák, hiszen ebben a megyében is például Uzon községben 2005 óta az önkormányzat a saját, illetve a lakosok költségén topográfiai felméréseket végeztetett, amit digitális formában benyújtott, és ennek az alapján ki lehetett állítani a végleges birtokleveleket, amelyeket aztán vagy az ingyenes vagy pedig az értéktérítéses telekkönyvezés alkalmával a tulajdonos be tudott telekkönyveztetni” – mondta a polgármester, hozzáfűzve: „kértünk ajánlatot, és az ajánlatokat 200–250 lej per hektár közé tették, akik benyújtották. Ennek az alsó szintjét, a 200 lej per hektáros tarifát javasolom alkalmazni. Ez úgy működne, hogy kiemelünk egy adott dűlőt, szerződtetünk egy topográfust, és a topográfus felméri és elkészíti annak a dűlőnek a digitális parcellázási rajzát. Nekünk saját szakembereink június 15-e óta nincsenek, és mivel már háromszor meghirdettük ezt, és nincsen jelentkező, elég valószínű, hogy a következő időben sem lesz saját alkalmazott szakember. Éppen ezért külsősökkel megoldjuk ezt a helyzetet” – okolta meg az illeték bevezetésének szükségességét a városvezető.

A tanácstagok közt vita alakult ki, hogy az árajánlat jó-e vagy kedvezőtlen-e a gazdákra nézve, mert nem mindegy, hogy parcellára vagy hektárra vonatkozik. Hosszas eszmecserét követően úgy döntöttek, nem kell az ajánlattevő szakemberektől más megoldást kérni, a hektárra való számolás sokak számára kedvezőbb, mert a parcellák általában kisebbek, mint egy hektár. Tisztázták azt is, hogy az illetéket csak akkor kell befizetni, amikor annak a dűlőnek a felmérésébe kezdenek, ahol az adott gazdának tulajdona van. Megegyeztek abban is, hogy a kérdésre még visszatérnek és az alkalmazási szabályzatot kibővítik, a félreértések elkerülése érdekében pontosítják is.

Bán István független tanácstag jelezte, jelen formájában a tanácshatározat-tervezetet nem tudja támogatni. Az áremelkedés mindenkit – legyen szó magánszemélyekről vagy cégekről – egyformán sújt, mégis rájuk terhelnék a városháza többletkiadásait. Más városokban 2,4 százalékos adóemelkedést alkalmaznak – kövesse Barót az ő példájukat – javasolta. Az elhanyagolt épületek többletadóját csak akkor tartja elfogadhatónak, ha azt megelőzően a polgármesteri hivatal jó példával elöl jár és saját épületeire nagyobb gondot fordít. Emellett pedig az is fontos lenne, hogy a büntetés mellett a jó példát mutató, ingatlanjaikat felújítókat vagy példás rendben tartókat jutalmazzák meg valamilyen kedvezménnyel – tette hozzá Bán.

 

Felleltározzák az elhanyagolt épületeket

Benedek-Huszár János válaszában úgy fogalmazott: a városlakók megértik, hogy az emelésre szükség van, s támogatni is fogják, ha látják, a többlettel a város jól gazdálkodik, látszata van. A testület tagjait arról is biztosította, hogy az ötszörös épületadót nem idéntől fogják alkalmazni: most csak annak a lehetőségét teremtik meg. Az elkövetkezőkben a város főépítésze, László Sándor vezetése alatt álló bizottság sorra járja a településeket, szemrevételezi az épületeket és meghatározott szempontok figyelembevételével elkészül egy lista. Annak alapján a tulajdonosokat levélben keresik meg, s kérik, tegyék rendbe a település képét rondító épületüket, amennyiben pedig nem végzik el a munkát, a következő esztendőben ismételten felszólítják őket, aztán a harmadik évtől büntetnek; de nem a büntetés kiszabása a cél, hanem a probléma megoldása – mondotta a polgármester.

A tanácshatározatot az RMDSZ és az EMSZ frakciói tizenhárom szavazattal, Bán István ellenszavazata és Zsombori Csaba független tanácstag tartózkodása mellett elfogadták.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1231
szavazógép
2022-01-04: Közélet - :

Zabolai az év első újszülöttje

A kézdivásárhelyi kórház szülészeti osztályán január 2-án 4 óra 53 perckor jött világra Háromszék idei első újszülöttje, a zabolai Szabó Kincső Bence nevű, 3200 grammos kisfia.
2022-01-04: Jegyzet - Kuti János:

A múlt év /1./ (Kármentő)

A kínai kalendárium szerint a tavalyi, a Bivaly évének nevezett esztendő, a 2020-ashoz hasonlóan a Vírus éve lett, mert arra is a kínai koronavírus tette fel a koronát. Különben a kínaiak azt is jósolták, hogy szerencsés évnek nézünk elébe.