A tanácskozáson a NATO-tagországok nagykövetei, valamint magas rangú orosz tisztségviselők vesznek részt, ugyanis Oroszország a közelmúltban felfüggesztette az észak-atlanti szövetségnél működő képviseletének tevékenységét – arra válaszul, hogy a NATO október 6-án kémkedés vádjával kiutasította az orosz képviselet nyolc munkatársát.

Stoltenberg már a szövetséges országok védelmi minisztereinek októberi ülését követőn azt mondta, szükség van a párbeszéd folytatására Oroszoroszággal, különösen most, amikor a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok a hidegháború vége óta nem tapasztalt alacsony szintre süllyedtek. A főtitkár december végén azt közölte, hogy a katonai szövetség készen áll Oroszországgal az érdemi párbeszédre, amelynek szellemében a lehető leghamarabb, már 2022 elején össze kívánja hívni a NATO–Oroszország Tanács ülését. A tagállamok megközelítése Oroszországot illetően az elrettentésre és a védelemre helyezi a hangsúlyt, de hangsúlyozza a párbeszéd fontosságát – nyilatkozott akkor. A NATO a politikai és gyakorlati szempontból is a szoros kapcsolat kialakításában érdekelt Oroszországgal – tette hozzá.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője megerősítette, hogy orosz tisztviselők részt vesznek a január 12-re tervezett brüsszeli ülésen. Oroszországot várhatóan Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes és más magas rangú orosz tisztviselők képviselik majd.

A NATO–Oroszország Tanácsot 2002-ben alapították azzal a céllal, hogy Oroszországot bekössék a transzatlanti katonai szövetség munkájába, és bizalmat teremtsenek a két fél között. A tanácsban nagyköveti szintnél magasabb tárgyalási szint az ukrajnai válság kitörése óta nem volt, noha a felek eredetileg abban állapodtak meg, hogy a külügy- és a védelmi miniszterek is évente kétszer összeülnek, s elvben az állam- és kormányfők találkozója sem kizárt. A párbeszédet 2014 júniusában az ukrajnai konfliktus miatt berekesztették, ezt követően diplomaták szintjén 2016 áprilisától újították fel.

A katonai szövetség tegnap arról tájékoztatott, hogy január 7-én rendkívüli, külügyminiszteri szintű virtuális ülést tart az Észak-atlanti Tanács. A NATO-tagországok külügyminiszterei az ukrán határ mentén tapasztalt orosz csapatösszevonás okozta feszültség kihívásairól egyeztetnek, valamint egyéb biztonsági kérdéseket vitatnak meg.
 

Szijjártó Péter figyelmeztet

Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere közölte, részt vesz a NATO–Oroszország Tanács ülésén. Ezt azzal kapcsolatban tette közzé, hogy beszámolt Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfő esti telekonferenciájáról.

Antony Blinken tájékoztatta a négy visegrádi és a három balti ország, valamint Románia és Bulgária külügyminiszterét az amerikai–orosz elnöki tárgyalásról, amelyet december 30-án tartottak. Szijjártó Péter megköszönte amerikai kollégájának a tájékoztatást. Úgy fogalmazott: nekünk, magyaroknak az mindig jobb, ha az amerikaiak és az oroszok közvetlenül beszélnek egymással. Ezt bizonyítja történelmünk is, hiszen mi rajtavesztettünk minden, Kelet és Nyugat közötti konfliktuson. A magyar külügyminiszter sok sikert kívánt a felső szintű megbeszélések januári folytatásához. Ugyanakkor felhívta Antony Blinken, illetve közép-európai kollégái figyelmét arra is, hogy míg Magyarország a napokban újraindítja a földgáztranzitot Ukrajna irányába, az ukrán elnök egy olyan törvénytervezetet nyújtott be, amely ellehetetlenítené, hogy kárpátaljai magyar vezetők hivatalt tölthessenek be az ukrán közigazgatásban. Ha ez a jogszabály életbe lép, az súlyosan korlátozni fogja Magyarország lehetőségeit Ukrajna támogatásának tekintetében – közölte Szijjártó Péter.