Egyelőre elbúcsúzhatunk a textilmaszkoktól, de miként Alexandru Rafila egészségügyi miniszter tájékoztatójából kiderült, céljuk, hogy az iskolák továbbra is működőképesek maradjanak, emellett számítanak az omikron variáns miatt súlyosan megbetegedettek eredményesebb gyógyszeres kezelésére, ám nem várható, hogy a munkahelyeken kötelezővé váljék a védettségi igazolás. Rafila ezzel kapcsolatosan meg is jegyezte, ő nem hívhatja össze az ügyben dönteni hivatott parlamentet, de azt is érzékeltette, amire egy ilyen intézkedés esetlegesen hatályba lépne, valójában okafogyottá is válna. A liberálisok elnöke, Florin Cîțu ugyan készítget valami újabb javaslatot, de jó eséllyel borítékolható, a kötelező zöldigazolás témakörét elmossa majd a tavaszi hólé.

Az illetékesek továbbra is az oltakozást ajánlják a lakosság figyelmébe, ám a tegnapi, hosszú lére eresztett tájékoztatóból az derült ki: radikális intézkedésekre továbbra sem lehet számítani. Ez immár tény, járványügyi tekintetben a politikai hatalom csak akkorát lép, hogy támogatottsága ne csorbuljon. Van oltás, ingyen, első, második, harmadik dózisban, mondogatják, és nagyjából ennyi. Ha túl szigorúak, az sem jó, ha lazábbak, az sem, így elég nehéz meghatározni a lehetséges intézkedések ama halmazát, amellyel a társadalom többsége elégedett is lenne. Persze, a romániai politikusok mesterei az elodázott döntéseknek, kerülik a felelősségvállalást, de az is nehezen hihető, hogy a lakosság ennek ellenkezőjére, például a járványkezelés kínai modelljére áhítozna.

Raed Arafat belügyi államtitkár rögzítette, hogy a stratégiai fontosságú – példaként a nukleáris energiát termelő egységet említették – intézményeknek működniük kell, ezért is vezetik be a nagyobb védelmet biztosító FFP2 maszkok használatát az eddigi műtős maszkok mellett. Az is kiderült, az iskolai nyáltesztek sorsa egyelőre kérdéses, peres ügy miatt leálltak a forgalmazással, de közelebbről átértékelik, eredményes-e vagy sem az eddigi eljárás, avagy csak a közpénzt pazarolják. Ez utóbbi különben erőteljesen valószínűsíthető, kíváncsian várjuk, mit mondanak majd az adatok birtokában a szakemberek.

Egyébként elég siralmas mentális állapotokról tanúskodik, hogy az egészségügyi miniszternek újólag is el kell magyaráznia, hogy az intenzív osztályokon hiába növelnék az ágyak számát, ha nincs elegendő orvos, illetve egészségügyi szakember. Magyarán, nem az ágy a hiánycikk, hanem a gyógyító. Az erőteljesen fertőző omikront nyilván nem hatja meg az efféle, sokadszorra ismételt magyarázat, ő csak hódít, közönnyel és rendületlenül.

Újra nehéz hetek következnek, a hatóságok pedig az ostrom visszaverésére készülgetnek, ahogy tudnak, ahogy megszoktuk. Lelke mélyén a döntéshozók zöme vélhetően abban bízik, ez a harc lesz a végső, s mondogathatják, mint mifelénk szokás, valahogy csak lesz...