Székelyföldön növő tendenciát mutat az idegennyelv-ismeret, erdélyi viszonylatban pedig középmezőnyben áll a régió e tekintetben ― mondta előadásában Horváth István, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője az árkosi Székelyföld másképp konferencián. Kitért a román nyelv ismeretének és oktatásának kérdésére, és hangsúlyozta: másfajta nyelvpolitikát kell kidolgozni a térségben élők számára.
Székelyföldön élnek a legegységesebb tömbben a magyarok, és ez nyelvhasználatukra is kihat, románul például többnyire csak a rendőrségen beszélnek. Ráadásul a Hargita és Kovászna megyében élő nem magyar anyanyelvűek jelentős része is beszél magyarul ― mint az az intézet által végzett felmérésből kiderül. Horváth István hangsúlyozta: jogi keret van arra, hogy a székelyföldi megyékben a hivatali ügyeket is magyarul lehessen intézni ― mint ismeretes, a közigazgatási törvény értelmében ez lehetséges azokon a településeken, ahol a magyarság számaránya eléri a húsz százalékot ―, sok esetben azonban nehéz az anyanyelven történő hivatalos ügyintézés. Éppen ezért az intézet a Szabó T. Attila Nyelvintézettel közösen egységes fordítást dolgozott ki a hivatalokban használatos román nyelvű formanyomtatványok magyar megfelelőivel, és ezeket elküldték a székelyföldi önkormányzatoknak. A nyelvészek által lektorált magyar nyelvű űrlapok az ispmn.gov.ro internetes oldalról is letölthetőek. A formanyomtatványok tizenhárom témát fednek le, megtalálhatók többek között a mezőgazdasági, anyakönyvi ügyekkel kapcsolatos dokumentumok, a kereskedelmi és működési engedélyekkel kapcsolatosak, de az adóhivatalban vagy a lakosság-nyilvántartási hivatalban használatos papírok is rendelkezésre állnak.
Horváth István végül néhány javaslatot is megfogalmazott: így például a székely rovásírás tanítását, amely a regionális identitás megerősítését szolgálná, de szükségesek magyar nyelvű továbbképzések is a hivatalnokok számára. Szerinte az intézmények helyi kirendeltségein maradéktalanul kellene érvényesíteni a nyelvi jogokat, referenciaértékű szövegeket biztosítani jogi, közigazgatási, gazdasági téren.
A román nyelv oktatásáról elmondta: új politikát kellene kidolgozni, hiszen a jelenlegi célitűzések ― mint a mesterfokú nyelvképzés ― irreálisak, sokkal hatékonyabb lenne, ha középszintű tudás megszerzése lenne a cél. Hozzátette: jelenleg ideológiai viták nehezítik az előrelépést ebben az ügyben.
A magyar nyelv románoknak történő oktatásáról Horváth úgy vélekedett: ez akkor lehet érdekes, ha pénzzé konvertálható tudásként kínáljuk. Szerinte Székelyföldön az idegen nyelvek oktatását össze kellene hangolni a turisztikai célkitűzésekkel, olyan nyelveket kellene tanítani az angol mellett, amelyeket az ide érkező turisták beszélnek.
