Az államtitkár elmondta: a program keretében Székelyföld valamennyi bejegyzett lovas egyesülete kétmillió és hétmillió forint közötti támogatáshoz jut, melyből olyan fejlesztéseket végezhet el, amelyekre önerőből csak két-három, de akár öt év alatt lett volna lehetősége. A 28 székelyföldi lovas egyesület számára egy korábban végzett felmérés adatai alapján ítélték meg a támogatási összegeket. Amikor az egyesületek kitöltötték a kérdőívet, nem tudták, hogy a közölt adatok alapján támogatáshoz jutnak.

Potápi Árpád János hangsúlyozta: a nemzetpolitikában egyre nagyobb figyelmet fordítanak a sportra, és ez oda vezetett, hogy 101 évvel a trianoni döntés után immár a sportban is egységes Kárpát-medencéről lehet beszélni. Megemlítette: a magyar kötődésű székelyföldi, felvidéki, vajdasági futballcsapatok jól szerepelnek országaik bajnokságában, a jégkorong Erste Ligában pedig kiemelkedő teljesítményt nyújtanak az erdélyi klubok. Az államtitkár arra is kitért, hogy a lovassport támogatása azért is fontos, mert a ló a magyar identitás része. Egyes feltételezések szerint a különböző ázsiai törzsek a ló háziasítása folyamatában alkottak szövetséget, amelyet aztán magyarnak neveztek el. Hozzátette, a Kárpád-medencébe is a lovas nomád életmód vezette el a magyarokat.

Makkai Péter, a romániai Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium államtitkára felszólalásában kijelentette: támogatta azt a kezdeményezést, hogy a lovasterapeuta és a lovász kerüljön be a romániai szakmák lajstromába.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke elmondta: a székelyföldi lovasélet a professzionalizálódás magasabb szintjére lépett. Egyre nő azoknak a száma, akik megélnek belőle. Ez szerinte azt is jelenti, hogy van jövője a lótenyésztésnek és a lovassportoknak a vidéken.