Genf városa ad otthont az újabb orosz–amerikai biztonsági egyeztetéseknek, ahol mindkét fél jelentős delegációval képviselteti magát. A két elnök ezúttal nem tárgyal közvetlenül egymással. Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök legutóbb online formában egyeztetett, bő egy hónapja. A decemberi kétórás találkozó apropóját az ukrán–orosz határ térségében végbement orosz csapatmozgások és az abból adódó nemzetközi feszültségek adták.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy nem számít áttörésre Oroszországgal az e heti találkozókon. Elmondta, bár az Egyesült Államok kész meghallgatni Moszkva aggályait, nehéz lesz bármiféle előrelépést elérni, hacsak Oroszország nem csökkenti a feszültséget az ukrán határon – olvasható a CNN honlapján.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes és delegációja Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettessel és stábjával találkozott. A vasárnapi, kötetlenebb munkavacsora után Rjabkov „nehéz” tárgyalásokat jósolt Genfben. Szergej Rjabkov elmondta: „az elvárások nem optimisták, hanem realisták.” Január 10-én, hétfőn a főbb témákat vették sorra, egyebek mellett Ukrajna NATO-csatlakozását is.
A decemberi csúcstalálkozót megelőzően Joe Biden egyeztett legfontosabb európai szövetségeseivel, Angela Merkel német kancellárral, Boris Johnson brit miniszterelnökkel, Emmanuel Macron francia elnökkel és Mario Draghi olasz kormányfővel, hogy közös álláspontot alakítsanak ki Ukrajna területi integritásával kapcsolatban.
A találkozón Joe Biden aggodalmának adott hangot az ukrán határ térségében tapasztalt orosz csapatmozgások miatt, egyben figyelmeztette tárgyalópartnerét arra is, hogy az Egyesült Államok kész további gazdasági és egyéb szankciókat alkalmazni Oroszországgal szemben egy lehetséges invázió esetén.
Vlagyimir Putyin biztosította az amerikai elnököt arról, hogy az orosz területen állomásozó csapataik nem jelentenek fenyegetést, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem hárítható a felelősség Oroszországra az Ukrajna körül kialakult feszült helyzet miatt. Kijelentette, garanciákat vár partnerétől a NATO további keleti terjeszkedésének megállítására és az Oroszországgal határos országokban történő támadófegyverzet (pl. rakétarendszerek) kiépítésének jövőbeni megakadályozására.
A találkozó végén a két fél megállapodott abban, hogy megbízottjaikon keresztül tárgyalásos úton kívánják feloldani az Európára nézve feszült helyzetet.
