Az elöljáró beszámolója szerint a juhászt tavaly előbb szóban, majd írásban figyelmeztették, hogy az előírások szerint december 6. és április 24. között nem szabad a juhokat a mezőre kihajtani, hiszen a földnek is szüksége van nyugalmi időszakra. Az állattartó nem vette komolyan a felszólításokat és naponta kihajtotta – általában mások földjére – a juhait. A polgármesteri hivatal végül kénytelen volt hétszáz lejes büntetést kiszabni a juhászra. Az illető nem fizette be a kirótt büntetést, inkább jogi útra terelte az ügyet, a pert azonban a bíróságon, majd a fellebbezést követően a törvényszéken is elvesztette.

„Nem tűrhető el, hogy falvanként egy-két állattartó a többiek rovására kedvére legeltessen ott, ahol akar, akkor, amikor akar. Nem tűrhető el, hogy a kaszáló, a legelő, sok esetben a szántó, amelynek adóterhét egész évben a gazda viseli, csak nyáron legyen ténylegesen az övé, ősztől tavaszig más bitorolja, csökkentve ezáltal a jövő évi termést. Alapelvünk, hogy minden gazda tartson annyi állatot, amennyinek a takarmányt meg tudja termelni vagy vásárolni!” – fogalmazott Benedek-Huszár János.

Kérdésünkre, hogy látni-e jelét annak, hogy az ügy kimenetelét a juhászok komolyan veszik – azaz betartják-e az előírásokat –, Benedek-Huszár János válaszában úgy fogalmazott: érzékelhető a változás. Míg tavaly számos panasz érkezett a törvénytelenül legeltetők miatt, a mostani – december 6-án kezdődött – tilalmi időszakban egyetlen ilyen panaszt sem iktattak.

„Soha nem az a célunk, hogy büntessünk, hanem az, hogy rábírjuk az embereket: tartsák magukat a szabályokhoz. Ezért is vittük végig az igazságszolgáltatáson ezt az ügyet –  tizenegy hónapot tartott –, hogy az előírásokat kijátszani készülők számára precedensként fel tudjuk mutatni, hogy jelezzük: próbálkozni sem érdemes” – nyilatkozta Barót polgármestere.