Az Egyesült Államok hírszerzésének bizonyítékai vannak arra, hogy Oroszország ügynököket képzett ki a városi hadviselésre és robbanóanyagok használatára, hogy szabotázsakciókat hajtsanak végre Oroszország saját proxy erői ellen. A cél nem egy, a saját katonáikkal szemben elkövetett merénylet, hanem hogy egy hamis zászlós akciót hajtsanak végre, amely ürügyet teremthet egy orosz katonai invázióhoz Ukrajna területén. A II. világháború hasonló akció miatt tört ki.

A hamis zászlós műveletek olyan katonai, titkosszolgálati akciók, amit az adott erők egy másik ország, kívülálló csoport álcájában követnek el, hogy casusbelit, okot szerezzenek egy válaszcsapásra vagy támadásra.

A CNN értesülése egybecseng az ukrán védelmi minisztérium pénteken kiadott nyilatkozatával, amely szerint az orosz különleges erők provokációkat készítenek elő az orosz erők ellen, hogy megpróbálják Ukrajnát bemártani. Jake Sullivan, Joe Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója csütörtökön egy sajtótájékoztatón utalt a hírszerzési információkra.

„Hírszerző közösségünk olyan információk birtokában van, amelyeket mostanra már ellenőriztek, és arról szólnak, hogy Oroszország alapot találjon egy invázióhoz” – mondta Sullivan csütörtökön. „Láttuk ezt a forgatókönyvet már 2014-ben. Most ismét egy ilyet készítenek elő, és a következő 24 órában további részleteket fogunk közölni a nyilvánossággal arról, hogy mit tekintünk ennek az akciónak a részének” – fejtette ki bővebben, miről is van szó.

Az ukrán védelmi minisztérium pénteken közleményt adott ki, hogy „az agresszor ország és szatellitjeinek katonai egységei parancsot kapnak, hogy készüljenek fel egy ilyen provokációra”. A szatellitek jelző a kelet-ukrajnai, Donbaszban állomásozó szakadárokra vonatkoznak, akiket az ukrán és a nyugati jelentések szerint a Kreml képzett ki, fegyverzett fel, hogy szeparatista tevékenységet folytassanak a térségben.

A CNN-nek nyilatkozó meg nem nevezett amerikai tisztségviselő szerint a Biden-kormányzat úgy véli, hogy Oroszország egy ukrajnai invázióra készülhet, „amely széles körű emberi jogi jogsértésekhez és háborús bűncselekményekhez vezethet, amennyiben a diplomácia nem éri el céljait”.

„Az orosz hadsereg azt tervezi, hogy ezeket a tevékenységeket néhány héttel a katonai invázió előtt kezdi meg, amely január közepe és február közepe között indulhat el” – mondta a hírcsatorna forrása.

Az Egyesült Államok azt is látta, hogy az orosz propagandisták elkezdték felkészíteni az orosz lakosságot egy beavatkozásra, többek között azáltal, hogy az emberi jogok ukrajnai romlásáról és az ukrán vezetők növekvő agressziójáról szóló narratívákat terjesztenek.

„December folyamán a közösségi médiában a mindhárom narratívát lefedő orosz nyelvű tartalom napi átlagban közel 3500 posztra nőtt, ami 200 százalékos növekedést jelent a novemberi napi átlaghoz képest” – jegyezte meg a tisztviselő.
 

Oroszország szerint nem ők az agresszorok

A Kreml tagadta korábban, hogy Ukrajna megszállására készülne. Azonban Szergej Lavrov külügyminiszter pénteken arról beszélt sajtótájékoztatóján, hogy „elfogyott a türelmünk, a Nyugatot az önhittség vezérelte, és a kötelezettségei és a józan ész ellen vétve fokozta a feszültséget” Ukrajnában.

Moszkva követelése, hogy a NATO ne terjessze ki befolyási övezetét az orosz határ közelében, ne vezényeljen csapatokat Ukrajnába és más volt szovjet országokba. Addig nem vonják vissza csapataikat a térségből, amíg ez nem történik meg, nem is számítanak a diplomáciai tárgyalások előrehaladására – számolt be a Kreml álláspontjáról az al-Jazeera.

Úgy érvelt, hogy a NATO-erők és fegyverek telepítése Oroszország határainak közelében olyan biztonsági kihívást jelent, amellyel azonnal foglalkozni kell. Lavrov szerint Oroszország azt várja, hogy Washington és a NATO a héten írásos választ adjon a követeléseire. Az e heti genfi tárgyalások a nyugati szövetségesek és Moszkva között egyelőre nem hoztak eredményt.

A feszültségek közepette Ukrajnát pénteken hatalmas kibertámadás érte, amely több kormányzati ügynökség honlapját is érintette. A múlt heti genfi tárgyalásokat és a kapcsolódó brüsszeli NATO–Oroszország találkozót az Ukrajna közelében lévő jelentős orosz csapatösszevonás közepette tartották, amely a Nyugat félelme szerint egy invázió előjátékát jelentheti.

Jelenleg mintegy 100 ezer orosz katona állomásozik az ukrán–orosz határon. A térségben több hadgyakorlatot is tartottak, valamint megerősítették a Krím félszigeten lévő katonai bázisok védelmét.

Sokan számítanak agresszióra

Európa közelebb van a háborúhoz, mint az elmúlt 30 évben bármikor – figyelmeztetett Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter csütörtökön az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 57 tagországának küldöttgyűlésén. Bár nem nevezte meg Moszkvát, mint a legfőbb ellenséget, de a problémák között felsorolta Ukrajna lerohanásának lehetőségét. (Szabó Dániel/napi.hu)