Románia államelnöki hivatala január 11-én bemutatta Az éghajlatváltozás elleni küzdelem: integrált megközelítés néven az elnöki hivatalon belül idén létrehozott munkacsoport első, A klímaváltozás oktatása és a környezeti nevelés a fenntartható iskolákban című jelentését, melyet február 11-éig tartanak közvitán. Az államfő szerint a dokumentum fő célja megnyitni az utat a mentalitásváltáshoz. A kormányfő szerint a kormányprogramba is belefoglaltak néhány intézkedést, melyekhez körülbelül 12 milliárd euró áll Románia rendelkezésére, ami a helyreállítási alapból Romániának juttatott összeg 41 százaléka.
Munkacsoport születik
Klaus Iohannis államfő döntése értelmében munkacsoport jön létre az elnöki hivatalon belül Az éghajlatváltozás elleni küzdelem: integrált megközelítés néven. Az államfő erre vonatkozó döntéséről január 4-én számolt be az Államelnöki Hivatal az Agerpres hírügynökségnek.
A munkacsoportban hazai és külföldi szakértők, akadémikusok, közintézmények képviselői, civil szervezetek, pénzügyi és gazdasági szereplők tagjai vesznek részt, akiknek átfogó rálátásuk van a klímaváltozással kapcsolatos kérdésekre.
A munkacsoport kidolgozza az éghajlatváltozás integrált megközelítésének keretét és a kulcsfontosságú prioritásokat Románia számára az éghajlatváltozás közép- és hosszú távú kezelése terén.
A munkacsoport következtetéseit folyamatosan ismertetik a nyilvánossággal és a kormánnyal, hogy ezzel is előmozdítsák az országos klímaváltozási stratégiák és tervek kidolgozását, amelyeket 2022–2023-ban kell véglegesíteni – áll még az államelnöki közleményben.
Javaslatok a jelentésben
A Cotroceni-palotában január 11-én közvitára bocsátott, A klímaváltozás oktatása és a környezeti nevelés a fenntartható iskolákban című jelentés többek között javasolja egy úgynevezett zöld hét beiktatását a tanév struktúrájába, továbbá a biológia, a földrajz és a természettudomány tantárgyak felfrissítését a környezetvédelmi fogalmakkal, valamint új, a témához kötődő választható tantárgyak bevezetését.
Alexandra Mihaela Bocşa elnöki tanácsos elmondása szerint a 2021–2022-es tanévre vonatkozóan mindenekelőtt azt javasolják, hogy az Iskola másként hét keretében a tanintézmények vezessenek be minél több, az éghajlatváltozással és a környezettel kapcsolatos tevékenységet, majd a 2022–2023-as tanévtől kezdődően beiktatják az iskolai évbe a zöld hetet is – magyarázta Bocşa, hozzátéve: „Emellett nagyon fontosnak tartjuk támogatni a fenntartható iskolák létrehozását és a tanulási környezet javítását.”
Az elnöki tanácsos szerint a másik célkitűzés helyi, országos és nemzetközi szintű partnerségi kapcsolatok kialakítása, amelyek keretében a pedagógusok és a diákok különböző projektekben és tevékenységekben vehetnek részt ebben a témában.
„Nagyon fontosnak tartjuk a tanárokat is támogatni ebben a folyamatban. Ezért pénzt kell fordítanunk a tanárok alap- és továbbképzésére, hogy érdemben részt vehessenek a klímaváltozásról szóló oktatásban, valamint hogy motiváljuk és jutalmazzuk is az ilyen típusú oktatásban részt vevő pedagógusokat és iskolavezetőket” – tette hozzá az elnöki tanácsos.
A jelentés számos javaslatot tartalmaz a projekt gyakorlatba ültetésének megkönnyítésére, például a diákok környezetvédelmi akciókban való részvételét megkönnyítő webes platform létrehozása; digitális és hagyományos tankönyvek és oktatási segédeszközök, ingyenes készletek a légszennyezés méréséhez, ingyenes alkalmazások az iskolák számára a légszennyezés méréséhez és a légszennyező anyagok elemzéséhez; a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással kapcsolatos versenyek szervezése.
Újbóli kiigazítások időszaka
Az Államelnöki Hivatal közleményben hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás hatásai országunkban is egyre erőteljesebben jelentkeznek: az Országos Meteorológiai Szolgálat rekordszámú vörös kódú figyelmeztetést adott ki 2021-ben, és a szakértők szerint ez a tendencia egyre erősödik.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete tavaly nyáron új adatokat tett közzé, amelyek az éghajlatváltozás felgyorsulását és a határozott fellépés szükségességét igazolják. E fejleményekre válaszul a 2021 novemberében Glasgow-ban megrendezett globális éghajlatváltozási konferencián (COP26) az országok további kötelezettségvállalásokat tettek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Ezek a kötelezettségvállalások új kibocsátáscsökkentési intézkedéseket tesznek szükségessé. Uniós szinten jelenleg a Fit for 55 csomagról folynak a tárgyalások, amely több olyan intézkedést foglal magában, amelyek célja az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentése 2030-ra. „A nemzetközi és európai éghajlat-politikai prioritások és politikák újbóli kiigazításának időszakát éljük, amelynek Románia is részese” – hangsúlyozza a közlemény.
Románia és a romániai lakosság számára a zöld átmenet nemcsak tiszta és egészséges környezetet, a szélsőséges időjárási jelenségek és a természeti katasztrófák megelőzését, hanem a tiszta energiához való széles körű hozzáférést, környezetbarát gazdasági növekedést és új munkahelyeket is teremthet – hívja fel a figyelmet az Államelnöki Hivatal, hozzátéve: tudományosan, szakértők által koordinált, integrált megközelítéssel lehet csak összehangolni a különböző érdekeket, és a munkacsoport célja, hogy támogassa ezt a kezdeményezést.
A fő cél: megnyitni az utat
„Az oktatás a klímaváltozásra adott válaszlépések javításának egyik alappillére, mert a környezettudatosságra és az egész társadalom jövőjéért érzett felelősségre neveléssel módosít az emberi magatartáson” – fogalmazott Klaus Iohannis államfő a január 11-i jelentésbemutatón. Hangsúlyozta, a dokumentum fő célja megnyitni az utat a mentalitásváltáshoz.
Az államfő kifejtette, hogy a környezet védelme és az éghajlatváltozás következményeinek felszámolása csak az állami intézmények és a polgárok összefogása révén lehet hatékony, ez pedig az álhírek elleni fellépéssel, a polgárok megfelelő tájékoztatásával érhető el.
Elmondta, hogy a munkacsoport a diákközpontú környezeti nevelést javasol a közoktatásban, vonzó digitális eszközökkel, alkalmazásokkal, interaktív tankönyvekkel. A jelentést kidolgozó szakemberek szerint lehetőséget kell nyújtani a gyerekeknek arra, hogy a természetben tanuljanak a természetről, gyakorlati tevékenységek révén tudatosuljon bennünk a környezetvédelem fontossága, ugyanakkor az iskolai infrastruktúrát úgy kell átalakítani, hogy példát mutassanak a fenntarthatóságra.
Iohannis végül felhívást intézett a központi állami intézményekhez, helyhatóságokhoz, nem kormányzati szervezetekhez, szülőkhöz, vállalatokhoz és a sajtóhoz, hogy járuljanak hozzá a jelentés sikeres gyakorlatba ültetéséhez. Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy a kormány nyitottan és felelősen viszonyul a célkitűzés megvalósításához.
Pénz a kormány kezében
A kormány eltökélt szándéka aktívan részt venni a tisztább környezethez és az egészségesebb élethez hozzájáruló projektek megvalósításában – jelentette ki Nicolae Ciucă miniszterelnök január 11-én az elnöki hivatalban A klímaváltozás oktatása és a környezeti nevelés a fenntartható iskolákban című jelentés közvitára bocsátása alkalmából.
Nicolae Ciucă beszédében rámutatott: az európai polgárok 93 százaléka komoly problémának tartja az éghajlatváltozást, és 96 százalékuk már részt vett legalább egy olyan kezdeményezésben, amely e jelenség visszaszorítását célozta.
„Itt, Romániában is érezzük az éghajlatváltozás hatásait, hiszen az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak az aszályok, a felhőszakadások, az árvizek, a szélsőséges időjárási jelenségek és a harmadfokú hőségriasztások” – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette, a romániaiak kétharmada nagyon komoly problémának tartja az éghajlatváltozást, és a hatóságoknak kötelességük megoldásokat találni.
Nicolae Ciucă hangsúlyozta az Európai Éghajlatváltozási Paktum fontosságát a klímaváltozással kapcsolatos oktatás előmozdítása és a tudatosság fokozása tekintetében. Románia ezt tekinti alapnak és követendő példának ez irányú intézkedéseinek kidolgozásakor.
A román kormány is felvállalt és a kormányprogramba foglalt néhány intézkedést, amelyek főleg az energiatermelés és -felhasználás hatékonyságát, a megújuló energiaforrásokból történő energiatermelést, a közlekedésből származó kibocsátások csökkentését, a hatékony ipari technológiák alkalmazását, a mezőgazdasági területek hatékony kezelését és a hulladékok újrahasznosítását célozzák. Emellett a szén-dioxid-lekötés fenntartható erdőgazdálkodással és erdősítéssel is szabályozható – vélekedett a kormányfő, hozzátéve, hogy e projektekhez körülbelül 12 milliárd euró áll Románia rendelkezésére, ami a helyreállítási alapból Romániának juttatott finanszírozás 41 százaléka. A célkitűzéseket a zöld energiára való áttérést, az energiaátállást és a szén-dioxid-mentesítést biztosító projektekkel érik el – szögezte le.
A természet és a természeti erőforrások védelmének szellemében történő oktatás jelenti az egyik alappillérét ezeknek a megoldásoknak, és a közvitára bocsátott jelentés az oktatási rendszer alapját képező értékek közé sorolja a környezet tiszteletét – mondotta a kormányfő, s beszélt arról is, hogy a helyreállítási terv számos konkrét intézkedést tartalmaz e tekintetben, például egy zöldiskola-hálózat kifejlesztését, elektromos kisbuszok beszerzését és az iskolaépületek jelentős részének felújítását az energiahatékonyság növelése érdekében.
A miniszterelnök szerint a közvitára bocsátott jelentésben számos konkrét, megvalósítható intézkedés szerepel, és a kormány eltökélt abban, hogy forrásokat mozgósítson ezeknek a projekteknek a megvalósítására.
