Emilia Șercan a PressOne.ro portálon tegnap közölt terjedelmes írásában azt állítja: a kormányfő 2003-ban leadott, 138 oldalas hadtudományi doktori disszertációjának legalább 42 oldala nem a miniszterelnök munkája. A Bukaresti Tudományegyetem újságíró karán oktató oknyomozó újságíró a Nemzetvédelmi Egyetem (UNAP) könyvtárában és a Nemzeti Könyvtárban végzett kutatásaira hivatkozva fogalmazta meg a plágiumvádat, de a kérdéses szövegrészekről a könyvtári szabályzatra hivatkozva nem mellékelt fotókat, hanem azok átiratát közölte cikkében.
Șercan öt olyan forrást – három könyvet és két korábbi doktori dolgozatot – nevezett meg, amelyből szerinte Ciucă idézőjelek és hivatkozás nélkül csaknem ezersornyi szöveget emelt át A román hadsereg elkötelezettségének mértéke a soknemzetiségű közös műveletekben című doktori disszertációjába. A doktori iskola éveiben hivatásos katonaként szolgáló jelenlegi miniszterelnök állítólag „klasszikus módszereket” alkalmazva – az átmásolt szövegrészeket a bekezdések belsejében elbújtatva, sorrendjüket megkeverve, lényegtelen elemeiket elhagyva – próbálta álcázni a plágiumot. A PressOne szerzője szerint a plágium digitális eszközökkel már csak azért sem mutatható ki, mert sem Ciucă disszertációja, sem azok a korábban publikált szövegek, amelyekből forrásmegjelölés nélkül másolt át részeket, nincsenek digitalizálva. Erre hivatkozva Șercan bírálta Sorin Cîmpeanu oktatási minisztert, amiért a tárcavezető plágiumellenőrző számítógépes programokra akarta bízni az akadémiai etika és integritás védelmét. A PressOne írása felidézte: ezzel a módszerrel sem az első plágiumbotrányba keveredett miniszterelnököt, a doktori címétől csak lemondása után megfosztott Victor Pontát, sem Gabriel Oprea volt kormányfőhelyettest, sem az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács (CNATDCU) által plagizáláson ért többi politikust nem lehetett volna leleplezni, hiszen kizárólag nyomtatásban megjelent művekből másoltak.
Șercan megkeresésére a kormány sajtóirodája hétfő este küldte el Nicolae Ciucă nyilatkozatát, melyben azt állítja, hogy doktorátusa saját tudományos kutatásának eredménye, amely megfelel az akkori törvényes elvárásoknak. Ciucă tegnap közleményt is kiadott, amelyben bejelentette: felkéri az UNAP etikai bizottságát doktori disszertációja megvizsgálására. Ciucă kifejtette: a doktori dolgozatának témaválasztását saját, külföldi küldetésekben szerzett tapasztalatai ihlették, maga a dolgozat pedig a témában végzett tudományos kutatásainak eredményeit tartalmazza. A miniszterelnök azt állítja: olyan érzékeny témákban, mint a geopolitika, követelmény a fogalmak és kifejezések „szabványosítása”, így elkerülhetetlen bizonyos kifejezések és szófordulatok ismétlődése.
Romániában az utóbbi évtizedben egymást érték a magas rangú politikusokat érintő plágiumvádak, 2020-ban pedig bezárták a rendőrakadémia két doktori iskoláját, miután több plágiumra derült fény. A parlament 2016-ban olyan jogszabályt is megszavazott, amely lehetőséget biztosított a doktori cím birtokosainak, hogy önként lemondjanak a tudományos címről, és így próbálják megelőzni a presztízsveszteséggel járó plágiumbotrányt. A törvény azonban alkotmányellenesnek bizonyult.
