Minden mezőgazdasági termelő számára az új év legszorongatóbb – s egyben legrosszabb – híre a műtrágyák árának jelentős emelkedése. A műtrágyák megemelkedett ára miatt már tavaly, az őszi kultúrák létesítésekor többletkiadásba kellett verniük magukat a gazdáknak, a tavaszi idényben viszont még többet kell fizetni a mesterséges tápanyag-utánpótlást biztosító készítményekért. Alig van szakember, aki ne látná be: a műtrágya árának emelkedése az élelmiszerárak növekedéséhez vezet, mi több, akár élelmiszerhiány is kialakulhat, ha az inputok (a termelésbe kívülről bevitt anyagok) magas költsége miatt világszerte visszaesnek a termésátlagok.
Nem csak a hazai gazdákat, de egész Európát érinti a műtrágyakrízis. A drasztikus áremelkedés okait nemzetközi szinten vizsgáló szakemberek szerint a földgáz árának emelkedése van a fő tényezők között. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a világ két legnagyobb műtrágyagyártója, Oroszország és Kína, védeni akarván saját mezőgazdaságát, jelentősen csökkentette a kivitelt. Az exportra kerülő műtrágya ára így jelentősen megemelkedett a világpiacon. Jelenleg Fehéroroszország a mezőgazdaságban felhasznált káliumtartalmú műtrágyák legjelentősebb forrása. Az ingatag politikai helyzet, a háborúközeli állapot miatt csökkentették a káliumexportot – ez is befolyásolja a műtrágyák árának évtized óta nem érzékelt emelkedését.
Romániában a marosvásárhelyi Azomureș vegyi kombinát leállítása fokozza a krízist. A hivatalos bejelentések szerint a gáz árának növekedése miatt szüneteltetik a termelést, a téli hónapokban csak karbantartási munkálatok zajlanak. A svájci érdekeltségű gyár Románia egyik legnagyobb gázfogyasztója: egymaga használja el a hazai gázfogyasztás tizedét. Az Azomureș kapacitása a hazai mezőgazdaság nitrogénigényének mintegy 50 százalékát képes lefedni. A leállás után idő kell, míg feltöltik a raktárakat, így tavasszal alighanem problémás lesz hozzájutni a közismert marosvásárhelyi műtrágyákhoz. Hogy milyen áron lesznek kaphatóak, az még titok a gazdák számára.
Műtrágya van, de drágán
Balogh Zoltán Papolcon vezet egy műtrágyát is forgalmazó nemzetközi – román, magyar, lengyel érdekeltségű – céget. A műtrágya beszerzésével nincs gondjuk, áruhiány miatt eddig nem kellett vásárlót elutasítsanak. „Sokkal több a probléma a szállítással, a fuvarszervezés hosszú időt vesz fel – mondta érdeklődésünkre. „Az árak elmentek, nincs mit csinálni, háromszorosára nőtt a műtrágya ára” – szögezte le. Ez arra készteti a gazdákat, hogy kevesebb műtrágyát használjanak ebben az évben, de ugyanannyi lesz a kiadásuk, mint tavaly. Az importműtrágyák minőségileg jók, uniós normák szerint gyártják, megvan bennük a feltüntetett hatóanyag-mennyiség. Nem lehet félrelépni, az ellenőrzés nagyon szigorú – értékelte.
Farmbezárások is következhetnek
Műtrágya van, de horribilis áron. Egy év alatt legalább háromszorosára, inkább ennél is magasabbra szöktek az árak – értékelte a helyzetet Szabó Ákos csíkszépvízi farmer, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete által működtetett falugazdász-hálózat koordinátora. A 16 százalékos hatóanyag-tartalmú komplex műtrágya – közismerten a 16-16-16 NPK – tonnánkénti ára meghaladta a 3900 lejt. A hazai, Azomureș-műtrágyák hiánya mellett egyre inkább importműtrágyára szorulnak a gazdák. Szabó szerint három külföldi gyártó műtrágyáját veszik leginkább idehaza, Ausztriából Linzer termékeket, Magyarországról a Genesis műtrágyáit – ezeket korábbról ismerik a gazdák, de előtérbe került az orosz gyártású műtrágya is. Rá vannak kényszerülve a gazdák az unión kívül gyártott műtrágya használatára. Hogy mennyire fog beválni az orosz termék, azt még nem tudják a mezőgazdászok, ebből a szempontból az idei mezőgazdasági év a hatásfok tekintetében egyben kísérletet is jelent – értékelte Szabó Ákos. A farmer azt is leszögezte: a műtrágyakínálat csökkent, a nagy kereslet megmaradt, ezért árcsökkenésre nem lehet számítani. A pityókatermelőket érinti legsúlyosabban a műtrágyagond, így a hektáronkénti pityókatermés csökkenésére lehet számítani. Ha pedig ősszel a burgonya ára mindezek ellenére csak 40–50 bani lesz, akkor sokan felhagynak a termeléssel, farmokat fognak bezárni, termény helyett termőföld lesz eladó – vetítette előre a nem sok jóval kecsegtető jövőt Szabó.
A krízis kedvezhet a biotermelésnek
A biotermelés szakértői szerint a műtrágyaválság a vegyszermentes termelésnek kedvezhet. Ha nincs pénz műtrágyára, a bióra való átállás jelentheti a kiutat – mondta el érdeklődésünkre Hatos György kertészmérnök, falugazdász. Műtrágya, általában a konvencionális mezőgazdaságban használt vegyszerek nélkül a termés mennyisége csökken ugyan, de minősége emelkedik, fogyasztása egészségesebb. A biotermékek piaci részesedése növekvő tendenciát mutat, egyre többen fogyasztanak bioélelmiszert, -zöldséget, -gyümölcsöt – még akkor is, ha ezért többet kell fizetni. A biotermelés ösztönzésére, a mennyiségi kiesés ellensúlyozására támogatásokat hívhat le a gazda. Ezek a támogatások érvényesek legelőkre, kaszálókra is. Gyakorlatilag ezek a kultúrák jelenleg is biokörülmények között vannak termesztve, állandó gyepterületeken nem használnak vegyszereket a gazdák. Mégis, szükség van az átállási időszakra, ez két évet vesz fel, csak ezután kap bio minősítést egy gyepterület.
Át fog értékelődni a szerves trágyák használata, a zöldtrágyát adó növények termesztésének beillesztése a nagykultúrák vetésforgójába, melyek a légkörben található nitrogén megkötésével javítják a talaj szerkezetét – mondta a szakember.
Keresik a támogatási lehetőséget
A politikum számára is fogas kérdés a műtrágyakrízis. „Mindenki elismeri, hogy problémás mezőgazdasági év elé nézünk, jelentősen emelkednek az inputok költségei. Összegezve: nagymértékben nőnek a gazdák termelési költségei” – értékelte a helyzetet Könczei Csaba, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának tagja.
A műtrágyák ára nagyon rövid idő alatt megháromszorozódott, szinte elképzelhetetlen, milyen hatással van ez a megszokott termelési folyamatokra. Minden bizonnyal ez a pluszköltség a kultúrák struktúráját is befolyásolja majd – a legnagyobb változás a burgonyatermelés esetében várható. A kiadások csökkentésének reményében kevesebb műtrágyával csökken a termés mennyisége is, ez általános veszteséghez vezeti a gazdákat.
A politikum, az agráradminisztráció tisztán látja az agrártársadalmat, főként a burgonyatermesztőket veszélyeztető módosulásokat. Épp ezért született meg a határozat, hogy kis értékű – de minimis típusú – támogatást juttatnak a krumplitermelőknek. Továbbá komoly megbeszélések folynak a műtrágya árának kompenzálását illetően. Erre jogilag, uniós törvénykezés szerint nincs lehetőség, de keresik a közvetett lehetőséget, melyek révén kárpótolhatják a hazai mezőgazdászokat a műtrágya árának növekedése okán. A témáról az agrártárca vezetőjével is egyeztettek, a miniszter is szükségesnek látja a beavatkozást. Tenni kell, ha nem, a kultúrák struktúraváltozása, a terméskiesés az élelmiszerek árának jelentős növekedését eredményezheti. Mindezek mellett az energiaárak emelkedése okán is nő az élelmiszerek ára, ami rendkívül kedvezőtlenül hat a fogyasztókra. A „hogyanról” még korai beszélni, de a törekvés megvan a gazdák műtrágya okozta gondjainak enyhítésére – összegezte a helyzetet Könczei Csaba.
